A töretlen elszántság éve

KMKSZ-közgyűlés Beregszászban

2003. április 4., 02:00 , 116. szám

A beteljesületlen remények, de töretlen elszántság éveként jellemezte az elmúlt esztendőt beszámolójában Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a szövetség XIV., hétvégi közgyűlésén Beregszászban, ahol a szövetség 42 ezres tagságát több mint ötszáz küldött képviselte.

Egy éve megalapozott reményeink lehettek arra, hogy az elkövetkező időszakban meg tudjuk kezdeni az igazi építőmunkát a kárpátaljai magyarság érdekében, amely közösségünk sorsának hosszú távú biztosítására lett volna hivatott – hangzott el Kovács Miklósnak a közgyűlés előtt tartott beszédében. „Úgy gondoltuk, a közeljövő arról fog szólni, hogy megteremtjük valamilyen formában a kárpátaljai magyar autonómiát …, arra számítottunk, hogy ennek a munkának mintegy szimbolikus megjelenítéseként, ebben az évben sort keríthetünk a vereckei emlékmű felavatására, mint olyan aktusra, mely a magyar nemzeti igényekkel szembeni ellenállás legyűrését jelképezte volna .”

Nem teljesülhettek ezek a remények, mert nem úgy alakult az ukrajnai és a magyarországi politikai helyzet – konstatálta az el­nök, aki szerint a kárpátaljai ma­gyarság parlamenti mandátuma áldozatul esett egy azóta is tartó folyamatnak, melynek lényege a demokrácia visszaszorulása Ukrajnában. A KMKSZ-nek ugyanakkor helyesen kell értékelnie a választások során nyújtott saját teljesítményét is, mutatott rá, s le kell vonnia a következtetéseket a jövőre nézve. Mint mondta, a szövetségnek abból kell ki­in­dulnia, hogy a jövőben mégis teret nyer az országban a demokrácia, s feladata addig a magyarság vívmányainak megőrzése.

A KMKSZ-nek fel kell készülnie arra, hogy aktivistáira a jövőben a korábbiaknál is nagyobb nyomás nehezedik majd a hatalom, s az általa a magyarság kordában tartására létrehozott, idegen erőket képviselő látszatszervezetek részéről, hangsúlyozta Kovács Miklós, aki ugyanakkor úgy vélte, a megpróbáltatások végső soron a szövetség megerősödését eredményezik majd, hiszen megmutatják, kik azok, akik valóban a magyarság érdekei mellett állnak ki.

A KMKSZ elnöke leszögezte: a szövetség nem fogja feladni a magyarság jogait, nem fog sérelmi politizálást folytatni. „A mi feladatunk a magyarság ügyének védelme, függetlenül attól, hány kicsinyes sértést eresztenek meg a címünkre” – mondotta.

Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke levélben köszöntötte a KMKSZ közgyűlését, amit Szakács Zoltán ungvári magyar főkonzul olvasott fel. A magyar államfő annak a reményének adott hangot, hogy az ukrán–magyar kapcsolatok bővülése jó hatással lesz a kárpátaljai magyarság helyzetére.

Brenzovics László KMKSZ-al­elnök beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem sikerül kedvező megoldást találni a ví­zum­kényszer hatásainak enyhí­té­sére, akkor annak súlyos erkölcsi-gazdasági következményei lesz­nek a kárpátaljai magyarságra nézve. A magyar kisebbség ugyan­is ezer rokoni-baráti szállal kötő­dik az anyaországhoz, s na­gyon sok kárpátaljai magyar Ma­gyar­or­szágon tudja csak biz­to­sí­tani maga és családja meg­élhe­tését – tette hoz­zá. A szónok – utalva a Len­gyel­ország és Szlovákia által Ukrajnának vízumügyben tett en­gedményeire – elfogadható meg­oldást sürgetett a magyar kormány részéről vízum­kér­dés­ben.

„Alapelvünk továbbra is a régi: mindenki, aki akár egy ka­pa­vágást is tesz a kárpátaljai ma­gyar­ságért, az szövetséges, az partner, azt támogatjuk” – hangsúlyozta Milován Sándor alelnök. Ugyan­­ak­kor nehéz magyar egységről beszélni, amikor a szavak és csele­kedetek nem egyeznek, vélte. Példaként a történelmi egyházak­hoz való viszonyulást említette, melyeket, bár a magyarság legfon­tosabb intézményei, helyenként igyekeznek belerángatni a poli­tikába. Ezt a KMKSZ határozottan ellenzi – hangsúlyozta a szónok. Ugyancsak ellenzi a szövetség, mondotta, hogy a Magyar­or­szág­gal szembeni ukrán állam­adó­sság­nak a kárpátaljai magyar kulturális intézmények támogatására for­dít­ható részét ezen kívül bármi másra költsék. Az oktatási támogatást közvetlenül a szülőknek kell meg­kap­ni­uk, s nem valamilyen szer­ve­zet­nek, hangoztatta Milován Sán­dor, hi­szen a szülő volt az, aki úgy döntött, magyar iskolába íratja gyermekét. Végezetül határozottan tiltakozik a KMKSZ az ellen, hogy a magyar állam egyformán kívánja kezelni az Ungvári Nemzeti Egyetemet és a beregszászi Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolát, hiszen, mint Milován Sándor emlékeztetett rá, korábban az egyetem elutasította, hogy magyar tannyelvű cso­por­to­kat indítson magyarul felvé­te­liző magyar diákok szá­mára.

Tárgyalási alapként sem fo­gad­ható el a kedvezménytörvény módosításának tervezete – erő­sí­tette meg a KMKSZ álláspontját a kedvezménytörvény végrehajtásáról tartott beszámolójában Gu­lácsy Géza, a szövetség mun­ká­csi járási középszintű szervezetének elnöke –, mivel a szövetség nem támogathat olyan változtatásokat, amelyek az egységes magyar nem­zet koncepciójának feladását, a törvény kiüre­sítését eredmé­nyez­nék.

Ifjabb Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke hoz­zászó­lá­sában a szórványmagyarság prob­lémái, mindenekelőtt az anya­­nyelvi oktatás kérdései iránti nagyobb odafigyelésre szó­lított fel, s egyúttal figyelmeztetett: bűn min­den olyan kezdeményezés, mely a magyar közösségek egységét meg­bontja.

Bakancsos László, a KMKSZ Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének elnöke javasolta, a KMKSZ szorgalmazza az ille­tékes magyar hatóságoknál a ha­digondozottakra és hadiárvákra vonatkozó magyarországi ellátás és kedvezmények kiterjesztését azokra a határon túli magyarokra, akiknek hozzátartozói, család­tagjai magyar állampolgárokként annak idején részt vettek a máso­dik világháborús hadi esemé­nyekben. Bakancsos László ugyan­­­csak szorgalmazta a Mező­kaszony–Barabás és a Ha­rang­láb–Lónya határátkelők mielőbbi nemzetközi határátkelővé nyil­vánítását, tekintettel azoknak a kárpátaljai magyarok és az anya­ország kapcsolattartásában ját­szott szerepére, s a kis­határ­for­ga­lom közelgő felszámolására. (A közgyűlés mindkét javaslatot támogatta.)

A fórumot megtisztelte jelen­létével Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, Udvarvölgyi Zsolt, a Miniszterelnöki Hivatal politikai főtanácsosa, Németh János, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetője, Szakács Zoltán, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja, valamint Somogyi Lász­­ló és Varga Levente konzulok, Tomka György, a Muravidéki Önkor­mány­zati Nemzeti Közösség el­nö­ke, Ágoston András, a Vaj­da­sá­gi Magyar Demokrata Párt elnöke, Szép Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke, Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, Bohán Béla beregszászi plébános és Mester András, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke.

Varga–ntk