Hűség, hit, remény

Szoboravató ünnepség Salánkon

2003. május 30., 02:00 , 124. szám

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében május 25-én, vasárnap avatták fel II. Rákóczi Ferenc szobrát az ugo­csai Salán­kon. A faluközpontban kialakított emlékparkban több százan ünnepeltek a Nagyságos Fejedelemre és a magyar nép háromszáz évvel ezelőtti­ szabadsághar­cára emlékezve.

Az ünnepség résztvevőit elsőként Pénzes Elemér, Salánk polgármestere üdvözölte, köszönetét fejezve ki mindazoknak, akik segítették az emlékpark létrejöttét.

– Kárpátalja kuruc vidék, mely kuruc hagyományokat évszázadokon keresztül őrizte az itt élő magyarság – mutatott rá ünnepi beszédében Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. – Háromszáz éve, annak dacára, hogy a török vész következtében az ország kivérzett és legyengült volt, zászló alá lehetett hívni az embereket a szabadság, a magyar haza nevében. Az elődök világosan tudtak értékelni és választani. II. Rákóczi Ferenc magánemberként kockára tette birtokait, gazdagságát olyan eszmékért, mint a szabadság, a haza. Vajon ma hányan tennék meg, hogy azt mondják: vigyétek fél országom, vagyonom, de én hű maradok az általam elindított szabadságharchoz? – tette fel a kérdést Kovács Miklós.

– Mindig vannak magyar zászlók, szabadságlobogók, ahogy az elnyomásnak is vannak erői, jelképei, lózungjai. Nekünk is képesnek kell lennünk megkülönböztetni az elnyomás szimbólumait és a szabadság zászlóit. Ugyanakkor minden zászlóbontó előtt ott kell, hogy lebegjen a Nagyságos Fejedelem példája és áldozata – fogalmazott végezetül Kovács Miklós.

A szobor létrejöttének történetét maga az alkotó, Koltay László szobrászművész ismertette. „Legyen ez a park, ez a szobor tiszteletünk jele elődeink nemes harca és saját szabadságvágyunk, egymás iránti, határok fölötti barátságunk előtt” – fogalmazott.

Az emlékpark létrehozásának legfőbb támogatója, a Szent István Nemesi Rend tengerentúli és magyarországi tagjainak nevében Lendvay Zoltán üdvözölte a a salánkiakat és a jelenlévőket, majd Szakács Zoltán, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja és Kovács Miklós leplezték le a fejedelem fából faragott emlékművét, melyet Tegze Lóránt helyi református lelkész és Lev­csen­kó Róbert görög katolikus paro­chus áldottak meg.

Ezt követően a Salánki Mikes Kelemen Középiskola diákjai ele­ve­nítették fel összeállításukban a sza­badságharc eseményeit, s a korszakhoz kötődő, a településen máig élénken élő helyi mondákat (felkészítő tanáraik: Ádám Erzsébet, Harangozó Magdolna, Kelemen Klára, Kész Rita), majd Józan Lajos huszti lelkész tartott előadást a helyi református templomban Salánk s a templom történetéről.

Az eseményt követő díszebéden Koltay László átvehette azt az okiratot, mellyel a salánki önkormányzat a község díszpolgárává avatta. Ugyanitt Mi­lo­ván Sándor alelnök a KMKSZ nevében köszönetet mondott a Da­­ró­czi György vezette helyi KMKSZ-alapszervezet aktivis­tá­inak és a falu polgár­mes­terének az emlékpark létrehozása érdekében vég­zett áldozatos munkájukért.

Az eseményen jelen volt Bren­zovics Lász­­ló, a KMKSZ alelnöke, Milován Jolán, a szövetség nagyszőlősi járási középszintű szervezetének elnöke, dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, dr. Soós Kálmán, a KMTF rektora, a Rákóczi Szövetség képviseletében Borus Sándor, továbbá a beregszászi Rákóczi-konferencia résztvevői, akiknek nevében dr. Zachar József egri hadtörténész köszöntötte a megjelenteket, Ja­roszlav Kibelbek megyei tanácsi képviselő és Ju­liusz Krasz­nai, a Nagyszőlősi Járási Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese.

P. Zs.