Politika

2003. június 20., 02:00 , 127. szám

A politika átszövi életünket, a politika megmérgezi az emberi kapcsolatokat, háttérbe szorítja a szakmai döntéseket. Tulajdonképpen a társadalmi fejlődés igazi kerékkötője a politika és a tisztességtelen politikus. A politikamentes társadalom maga a mennyország, mert a politikusok önzők és haszonlesők, ellentétben a társadalom többi tagjával, a korrupciómentes hivatalnokokkal, a csak hivatásuknak élő orvosokkal, az anyagiakat megvető papokkal, vagy a csak az igazat író újságírókkal, a kötelességtudó tanítókkal, nem beszélve a többi, talpig tisztességes bankárról, üzletemberről, vállalkozóról. El kell ismerni, hogy itt ma csak a politika mocskos, számító és elítélendő. A nem politizáló civil társadalom, a civil szervezetek a maguk szakmai hozzáértésével és politikamentességével kitűnően eligazítanák a világot.

El kell árulnom az olvasónak, ha még nem jött volna rá, hogy a fent leírt sorok, gondolatok és maga az eszmefuttatás is a liberális eszmék legerősebb, leghatékonyabb és legálcázottabb fegyvere, mert nem foglalkozni politikával annyit jelent, mint nem foglalkozni az élettel. Minden közéleti megnyilvánulás valamilyen politikai üzenetet hordoz magában, tettei és szavai alapján mindenki besorolható valamelyik politikai eszmerendszerbe. Abban a pillanatban, amikor az első ember letépte az almát a tiltott fáról, már politizált, mégpedig rosszul, mert hitt a manipulációnak, és meggyőzték, hogy az almaevés nem politika, hanem csak egy civil tevékenység, pedig döntést igénylő politika volt a javából.

Óvakodjunk a politikamentességet hirdetőktől, mert ők vagy céltudatos megtévesztők, vagy félrevezetettek, márpedig mind a kettő veszélyes. Vannak persze esetek, amikor kilóg a lóláb. Például a kisebbségben élőkkel szemben a hatalom elvárása, hogy nemzetiségi alapon ne politizáljanak, és felajánlja, hogy táncoljunk, énekeljünk, mondjunk verseket, ápoljuk a magyar kultúrát, mert az a fontos, nem pedig a politikai harc a magyar óvodáért, iskoláért, sajtóért, felírásokért, főiskoláért. A hatalom nem mondja ki, de tudja – és ebben az esetben mi is tudjuk –, hogy ezek nélkül a magyar tánc, ének és szó magától is elhal. El kell fogadnunk, hogy nincs politikamentes élet, csak az a kérdés, hogy a magunk lehetőségeivel beleszólunk-e, vagy hagyjuk, hogy mások tegyék ezt meg helyettünk.

Tithli