Balázs Palit szívébe zárta a közönség

„A határon túli magyarok talán még nagyobb szeretettel fogadnak”

2003. július 4., 02:00 , 129. szám

Nagydobronyban, a Sting Szabadidőközpontban lépett fel vasárnap este Balázs Pali, a romantikus-populáris dalok közkedvelt előadója. A szép számban összegyűlt közönség üdvrivalgással és tapsviharral fogadta az énekest, aki műsorában jól ötvözte a feldolgozott, illetve saját slágereit. Nem adom kölcsön a szívem, Veled leélném az életem, Meghalnék a karjaidban, Nincs szerencsém a szerelemben – még hosszan lehetne sorolni a közkedvelt nótákat.

– Jártál-e már korábban Kárpátalján?

– Ezen a vidéken most járok először, és őszintén szólva izgatottan készültem az útra, mivel már valamennyi szomszédos országban több tucat koncertet adtam, ám ide először jutottam el. Az eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy a határon túli magyarok talán még nagyobb szeretettel fogadnak, mint országhatáron belül, s nagyon bízom benne, hogy ez a mai első találkozás a kárpátaljaiakkal nem az utolsó.

– Miként jellemeznéd zenei, előadói stílusodat?

– Ez romantikus, populáris, köny­nyen megjegyezhető, egyszerű dallamvilágú tánczene, melyet sokan a mulatós kategóriába sorolnak, ám én ettől elhatárolom magam. Mindazonáltal nem kívánom ráerőszakolni a véleményemet azokra, akik másként gondolják. Remélem, az új dalokkal sikerült meggyőzni a kételkedőket, hiszen olyan irányba fejlesztettük a produkciót, amely a jövőben még nagyobb népszerűséget és szeretetet eredményez a közönség részéről.

– Nagydobronyba egyedül érkeztél, de úgy hallottuk, Magyarországon állandó kísérőd a kutyád. Igaz ez?

– Igen. Három évvel ezelőtt vásároltam egy törpeuszkárt, akit Ricsinek hívnak. Az országhatáron belüli fellépéseimre mindig elviszem magammal Ricsit, és a közönség érdekes módon őt is nagyon megszerette, a fellépéseket követő dedikáláskor mindig kérnek, hogy mutassam meg. Mivel nekem melíroztatva van a hajam, úgy döntöttem, a nagyobb hasonlatosság kedvéért őt is fodrászhoz viszem, és a feje búbját, a két fülét és a farkát melí­roztattam.

– A népszerűség, a rajongók néha fantasztikus dolgokat produkálnak. Neked is kijutott az ilyesmiből?

– Igen. Az egyik szolnoki koncertem alkalmával vérfagyasztó eset történt. Szolnoktól néhány kilométerre, a Tisza túlpartján található Szajol település. Az ottani hölgyek állítólag fogadást kötöttek, hogy átkelnek a Tiszán csónakkal. Végül is a négy hölgy két csónakon valóban átkelt a folyam túlsó partjára. Tettüket a koncertem helyszínén készült fotóval igazolták.

– Mit üzensz a Kárpátalja olvasóinak?

– Remélem, hogy lesz még lehetőségünk találkozni. Addig is, üdvözlök minden olyan kárpátaljai magyart, akiből még nem halt ki a szerelem és a romantika.

Baráth József

Balázs Pali – út a csúcsra

Balázs Pali 1968-ban látta meg a napvilágot Békéscsabán. Az akkor még göndör fürtök nélküli, sírós kisbaba máris a hangjával hívta fel magára a figyelmet. Barátaival 17 évesen alakította meg első zenekarát. 1996 tavaszán jelent meg Slágerek házibulihoz I. című kazettája. Pali 1999 szeptemberében költözött Budapestre – immár az országos siker és népszerűség reményében. Még ebben a hónapban jelent meg a Romantikus slágerek című albuma, mely röpke 164 nap alatt aranylemez lett. 2000 tavaszán megismerkedett Kaszás Péter zeneszerző-szövegíróval, s közreműködésével hat feldolgozás és hat vadonatúj dal került fel a friss albumra, amely a Nem adom kölcsön a szívem címet kapta. 2001 szeptemberében jelent meg a Mindig úgy szeress című album, s egy évvel később látott napvilágot Pali eddigi talán legegységesebb s már csak új Kaszás Péter-szerzeményeket tartalmazó nagylemeze, mely a Veled leélném az életem címet viseli. Az album már a megjelenés napján aranylemez lett!