A szívbetegség a XX. század pestise

Szeptember 28. – a szív világnapja

2003. szeptember 26., 02:00 , 141. szám
Koncsovics Tibor

A Kardiológiai Világszövetség szeptember utolsó vasárnapját a szív világnapjává nyilvánította, amelyet első alkalommal 2000-ben méltattak. A koszorúér-betegség és az agyi érkatasztrófa a világon mintegy 15 millió ember halálát okozza évente. Ez az iparilag fejlett országokban a halálozási lista első helyét jelenti a mortalitás 30 százalékával. A közép- és kelet-európai régióban azonban ez az arány 50 százalék fölött van, és különösen magas a fiatal férfiak halálozásának aránya. Ugyanakkor az is meglepő adat, hogy a hölgyeknek nyolcszorta nagyobb esélye van arra, hogy szívinfarktus vagy szélütés következtében fejezzék be életüket, mint arra, hogy emlőrákban vagy petefészek­daganatban haljanak meg.

A témával kapcsolatosan Koncsovics Tibor kardiológussal, a munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ szívspecialistájával beszélgettünk.

– Az infarktuson kívül milyen betegségek fordulnak elő legsűrűbben?

– Napjainkban a leggyakoribb patológia a depressziós állapot és a magas vérnyomás, de gyakoriak a szívizomműködéssel kapcsolatos megbetegedések is. Az influenza, a vírusos betegségek, a reumás láz is gyakorta okoz szívbillentyűzavarokat, s nemcsak a felnőtteknél. Viszonylag gyakori a szívritmuszavar is. Öröklötten szívbetegekkel ritkán találkozunk, a genetikai szívbetegségek száma pedig elenyésző a vegetatív betegekéhez képest. A legtöbben tehát életük során, életmódjukból kifolyólag szerzik a betegségeket.

– Kárpátalján népbetegségnek tekinthető a szívelégtelenség?

– Az ischae­miás szívbetegség a huszadik század pestise, mondják sokan, mert terjedését nem tudjuk meg­állítani. Az érintettek leggyakrabban nem jutnak el a szűrővizsgálatokra, amikor pedig már kórházba kerülnek, nagyon súlyos állapotban vannak.

– Melyek a legtipikusabb, szívbetegségre utaló tünetek? Milyen vizsgálatokra van szükség ilyenkor?

– A leggyakoribb tünet a mellkasi fájdalom (bal oldali szúró, nyomasztó érzés), testi gyengeség, nehéz légzés, erős szívdobogás, rossz alvás. Ezek azok a panaszok, amelyek esetén érdemes minél előbb szakemberhez fordulni. A vérnyomásos betegek általában szédülésre, fejfájásra, rossz látásra, émelygésre panaszkodnak. A kardiológia a belgyógyászat azon része, ahol elég sok konkrét, objektív vizsgálatot lehet végezni. A diagnózis megállapításához rendszerint EKG-, és ultrahangos vizsgálatot végeztetünk, de vizsgálható a vese, a mellékvese is, s végezhető vércukor- és koleszterinszűrés. Gyakran küldjük a beteget szemorvoshoz is, mert a szemfenéken jól megfigyelhető a vérerek elváltozásának mértéke. Egyes patológiáknál ún. hormonszűrést kellene végezni, ám egyelőre híján vagyunk az ehhez szükséges labordiagnosztikai felszerelésnek. Amennyiben meg tudnánk határozni a szervezet hormonszintjét, kiderülne, mely hormon hat negatívan a vérnyomásra.

– Melyik korosztály a legveszélyeztetettebb?

– A harmincon felüli nők és férfiak. Korábban az ötvenes, hatvanas korcsoportból került ki a legtöbb beteg. Általában több a férfi szívbeteg, mint nő. Ez azzal magyarázható, hogy a nők szervezetében található ösztrogén képes kivédeni a koleszterin támadását. Ötvenen felül azután a veszélyeztetettség foka kiegyenlítődik. Sajnálatos tény a hiper­ko­lesz­terinémia előtérbe kerülése. Ez anyagcserezavart jelent, ami öröklődhet is, de kialakulhat a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány, valamint a túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás következtében is.

– Van-e elegendő gyógyszer?

– Gyógyszer van, de eléggé drága, sok páciensünk nem tudja folyamatosan beszerezni. Egy hipertóniás beteg stabil állapotát viszont, az asztmás vagy cukorbetegekhez hasonlóan, csak a napi rendszerességgel szedett gyógyszerek tudják biztosítani.

Váradi Natália

Fáj a szívünk

Kárpátalján 2002. január elsején 461 ezer szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő embert tartottak nyilván. 2003. január elsejére ez a szám 507 929-re emelkedett. 2002-ben 109 528 volt az újonnan diagnosztizált magas vérnyomásos beteg. Ezzel a hipertóniás betegek száma az év elejére a megyében megközelítette a 238 ezret (237 907 fő). 2003 első felében 416-an kaptak szívinfarktust Kárpátalján, ami 51 esetben bizonyult végzetesnek. Az ischaemiás (szívérszűkületben szenvedő) betegek száma 2001-ben 162 489, 2002-ben 181 556 volt, azaz növekvőben van – tájékoztatta lapunkat dr. Ljáh László, a megyei egészségügyi főosztály főbelgyógyásza.