Másfél év alatt 153 csecsemő vált állami gondozottá

Árvaságra ítélve

2003. október 3., 02:00 , 142. szám

Kárpátalján sem ismeretlen a csecsemőelhagyás. A pislákoló életű vagy már holtan talált újszülöttekről szóló hírek rendszerint megrázzák a közvéleményt, ám arról jóval kevesebb szó esik, hogy számos szülészeten, gyermekkórházban rendszeresen hagynak ott „elfelejtett” kisbabákat. Az alábbiakban annak járunk utána, mi történik a sorsukra hagyott újszülöttekkel, kinek a felelőssége, gondja ellátni, állami gondozásba adni a gyakorlatilag árván maradt babákat.

A megyei közigazgatási hivatal egészségügyi főosztálya az elmúlt másfél évben 153 kisgyermeket utalt be a Szolyvai Megyei Gyermekotthonba. A legtöbb kisgyermek Ungvárról került állami gondozásba: 2002-ben 26, 2003 első nyolc hónapjában 13. A sorban a második 2002–2003 adatai alapján a Nagyszőlősi járás (28 gyermek), harmadik a Munkácsi Megyei Gyermekkórház (21), ezt követi a Szolyvai, valamint az Ungvári járás (14, illetve 13 gyerek). Técsőről 8, Pere­csenyből és Munkácsról 7-7, Ra­hóról 4, Husztról, Nagy­be­reznáról és Volócról 2-2 gyermek került az otthonba, a Nagy­be­reznai, illetve a Beregszászi járásból viszont egy sem – tájékoztat Igor Rosko illetékes főosztályvezető-helyettes.

– A gyerekek háromnegyede nem elhagyott, az édesanyák kérésére kerülnek ideiglenesen állami gondozásba, többnyire akkor, amikor a szülő, szülők szociális körülményei nem teszik lehetővé az újszülött vagy a huzamosan beteg gyermek kielégítő gondozását. Ekkor az édesanya kérelmére egy szakhatósági bizottság megvizsgálja, jegyzőkönyvezi az adott család életkörülményeit, és amennyiben jónak látja, az illetékes járási, városi adminisztráció elrendeli a gyermek elhelyezését állami otthonban – mondja a szakember.

A szülészeten hagyott gyermek esetében a rendes eljárás szerint az anyának vagy mindkét szülőnek írásban kell lemondania gyermeknevelési jogáról. Ez tiszta ügy: ismert a gyermek neve, születési helye, ennek alapján kiállítható a keresztlevél. Innen kezdve az érintett egészségügyi intézmény köteles hét napon belül értesíteni a helyileg illetékes oktatási osztályt az elhagyott gyermekről. Itt nyilvántartási lapot nyitnak a számára, mely tartalmazza személyes adatait, fényképét.

A gyakorlatban azonban előfordul, hogy az „anyuka” gyakran bejelentés nélkül távozik a szülészetről, és nemhogy lemondási nyilatkozatot nem tesz, de a gyerek családnevét sem közli. A szülészetek nem kérnek személyigazolványt a vajúdó anyukától, ezért, ha a kismama reggelre eltűnik, meglehetősen nehéz azonosítani a gyermek személyi adatait.

– Ilyen esetben az illetékes gyermekgyógyász gondja bejelentést tenni a rendőrségen, a hatóság által kerestetni a szülőket, fényképet készíttetni, születési bizonyítványt igényelni a gyerek számára stb. – tudtuk meg Kovács Máriától, a csapi gyermekklinika vezetőjétől, ungvári járási gyermekgyó­gyásztól. Mindez nem kevés pluszmunkát ad az amúgy is túlterhelt orvosoknak, arról nem beszélve, hogy az ügyintézés anyagi részét ilyenkor általában „saját zsebből” állják.

A megyei oktatási főosztályon az elhagyott gyermekek ügyében illetékes gyámügyi főszakember elfoglaltságára hivatkozva nem tudott lapunk rendelkezésére állni, így arra nem kaptunk választ, hogy amennyiben a közigazgatási hivatalok oktatási osztályain van külön gyámügyi illetékes, miért az orvosok feladata az „értesítőgyártás”?

A 200 férőhelyes Szolyvai Megyei Gyermekotthonban minden hónap tizedikéig várják az állami gondozásra szoruló csecsemőket és kisgyermekeket. Az intézmény a nyolc-tíz évvel korábbi állapotokhoz képest látványos fejlődésen ment keresztül. A gyerekek világos, tiszta és egészséges csoporttermekben töltik mindennapjaikat, külön hálótermekben alszanak. A folyosók, mosdók frissen festettek, csempézettek; a csapból hideg-meleg víz folyik, folyamatban van a fűtési rendszer korszerűsítése.

– Mindezt nagyrészt az örökbefogadó szülők pénzadományaiból sikerült elérnünk, állami költségvetési pénzt csupán az új kazánház megépítéséhez kaptunk – tájékoztat Viktor Taraszov főorvos. – Az idei évben komoly munkát végeztünk a hővezetékek burkolása, a mosoda felújítása érdekében.

Az otthonban nevelkedő gyermekek létszámáról, az örökbefogadások évi számáról keveset árult el az intézményvezető. Bizalmatlansága az újságíróval szemben nem meglepő, figyelembe véve, hogy az elmúlt hónapokban több ügyészségi eljárás indult országszerte az örökbefogadások körül sejtett szabálytalanságok ürügyén. Annyit mindenesetre elárult, hogy a kárpátaljai örökbefogadók rendszerint fehér bőrű, kék szemű, egészséges gyermekeket keresnek, míg a külföldieknél nem akadály a roma származás, illetve a kisebb egészségi vagy mentális probléma sem.

– Az utóbbi másfél évben az illetékes hatóságok nagyobb fele­lős­séggel viseltetnek az elhagyott gyerekek iránt. Míg korábban gyakran egy-másfél évig „nevelkedtek” valamely járási gyermekosztályon a szülői felügyelet nélkül maradt csecsemők, mostanság a születésüket követően egy-két hónapon belül hozzánk kerülnek. Amennyiben a szülő hivatalosan nem mondott le gyermekéről, ám hat hónapig nem látogatja, a törvény értelmében kiállítható az elhagyott gyermekről szóló jegyzőkönyv – folytatja a főorvos.

Az elhagyott gyerekeket az illetékes városi, járási oktatási osztálynál egy hónapig tartják nyilván, ezt követően a nyilvántartási lap a megyei oktatási főosztály gyámügyi osztályához kerül. Ha mindeközben a szülők nem jelentkeznek, nem érdeklődnek gyermekük iránt, az adatok az országos gyámügyi központ nyilvántartásába kerülnek. A következő 12 hónapban a központi adatbázisba került adatok hozzáférhetők az örökbefogadást kérelmező ukrán állampolgá­rok számára. Amennyiben nem jelentkezik ilyen örökbefogadó, a külföldi állampolgárok számára is hozzáférhetővé válnak az ekkor már legalább másfél éves, szülei által elhagyott, vagy az állam gondjaira bízott gyermek adatai.

A gyermekotthon legszív­szorítóbb részlege az, ahol a félévesnél fiatalabb kisbabák nevelkednek. Ottjártunkkor épp etetési idő volt, és négy nevelő igyekezett mielőbb jóllakatni egy tucat síró kisbabát. A egyik sivalkodó, cumi nélkül maradt gyermeknek elég volt megsimítani a hátát, amint megérezte a gondoskodást, azonnal elhallgatott, még az éhséget is elfelejtette.

Az egy-másfél éves gyerekek élénk érdeklődést mutattak a fényképezőgépünk iránt. Első pillantásra tudták, idegenek vagyunk, mivel hiányzott rólunk a megszokott fehér köpeny. Mint azt a nevelőktől megtudtuk, eleinte leendő szüleiket is bizalmatlanul fogadják emiatt. Aztán egy-két találkozás után egyre szorosabbá válik köztük a kapcsolat, és van, hogy a gyerekek órákig ismételgetik az őket meglátogató felnőttektől hallott francia, angol vagy egyéb szavakat…

P. Zs.