„Nem lehet megspórolni a saját erőfeszítéseket”

Interjú Szabó Ottó főkonzullal

2003. október 3., 02:00 , 142. szám

A Magyar Köztársaság ungvári külképvisele­tének új vezetője, Szabó Ottó főkonzul múlt hét keddjén vette át főkonzuli működési engedélyét Kijevben. A diplomatát ennek apropóján kérdeztük terveiről, feladatairól.

– Milyen elképzelésekkel foglalta el ungvári állomáshe­lyét?

– Misszióvezetőként feladatom elősegíteni a Magyar Köztársaság külpolitikájának megvalósítását. A jól behatárolható feladatkörök között első helyen szerepel a helyi ügyfeleink, a Magyarországra utazó ukrán állampolgá­rok naprakész kiszolgálása. Ismert, hogy Magyarország és Ukrajna között a közeljövőben bevezetésre kerül a vízumkényszer, így a kiadandó vízumok száma várhatóan megsokszorozódik. Főkonzulként egyfajta menedzseri feladatokat is ellátok a tekintetben, hogy a konzulátusokon zajló infrastrukturális fejlesztés időre elkészüljön. A klasszikus értelemben vett főkonzulátusi tevékenység természetesen nem szenvedheti kárát a mostani átmeneti időszaknak. Rendszeres kapcsolatot kívánok ápolni a helyi hatóságokkal, a magyar társadalmi szervezetek vezetőivel. Fölmérjük és közvetítjük azokat az igényeket, melyek megfogalmazódnak a magyarországi intézmények irányában, valamint segítjük a magyarországi intézmények eligazodását Kárpátalján. Tevékenységem egy másik fókuszát abban látom, hogy a külképviseleten dolgozó gazdasági szakemberekkel karöltve, a magunk eszközeivel támogassuk a határon átnyúló programokat.

– A magyar főkonzulátusnak a korábbi években mindig fontos szerepe volt a regionális kapcsolatok erősítésében. Tekintettel Magyarország közelgő európai uniós csatlakozására, milyen lehetőségeket lát a két érdekelt határ menti régió – Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – együttműködésének fejlesztésére?

– A magyar–ukrán határtérségnek már vannak tapasztalatai ezen a téren, ahogy Magyarországnak is – lásd Ausztria és Nyu­gat-Magyarország határos térségeinek együttműködése. Az EU belső határain is vannak jó példái a regionális, illetve határ menti együttműködésnek, melyek kedvező hatása több évtizede mérhető. Érdemes ezeket a tapasztalatokat tanulmányozni. Úgy gondolom, mindenkinek a maga szakterületén kell konkrétan megnézni, hogy mi működött jól pl. magyar–osztrák viszonylatban, illetve milyen programok működnek az unió egyéb határtérségeiben. Természetesen ez nem egyszerű másolási gyakorlat, a programoknak a helyi igényekre kell támaszkodniuk. Kedvező fordulatnak tartom, hogy Szabolcs-Szat­már-Bereg megye önkormányzata és a kárpátaljai megyei vezetés elfogadott egy fejlesztési koncepciót. Ezen belül érdemes mindenkinek megtalálni a maga helyét és továbbgondolni a helyi elképzeléseket a tekintetben, hogy azok mely uniós programhoz társíthatók.

– Véleménye szerint a főkonzulátus felkészült a várható vízumigénylési rohamra?

– Jelenleg is dolgozunk az infrastrukturális bővítésen, mely olyan léptékű, hogy az megfeleljen az előre prognosztizált igényeknek. Október közepén Ungváron megnyitja kapuit az új ügyfélszolgálati iroda, amely hat ablakkal fogadja majd az ügyfeleket (Kapos utca 92.). Beregszászban ugya­n­ennyi, Kijevben öt ablak működik majd, így összesen közel húszra emelkedik az ügyintézést szolgáló ablakok száma. Emellett bővül a konzuli apparátus is. Eddig tíz­egy­néhány kiküldött munkatársa volt az ungvári külképviseletnek, október végétől a létszám húsz felett lesz. A mostani forgalmi adatok szerint egy-egy fogadónapon közel száz ügyfelünk van, a jövőben ez meg fog sokszorozódni. A forgalomnövekedés már most érzékelhető.

– Mikortól igényelhetők az új vízumok, mennyi időt vesz majd igénybe ezek megszerzése?

– A tárgyalások még nem értek véget Ukrajna és Magyarország között e tekintetben, a következő fordulóra október elején kerül sor. A végleges megállapodást követően a végrehajtási utasítás megérkezésére október közepén lehet számítani. A kiadási idő tekintetében arra törekszünk, hogy normál munkarendben néhány nap alatt kiadjuk a vízumokat. Bizonyos esetekben lesz lehetőség a sürgősségi eljárásra is.

– Milyen tapasztalatokra tett szert eddigi kárpátaljai tartózkodása során?

– Húsz évvel ezelőtt diákként jártam először ezen a vidéken. Nem idegen számomra a közeg, és számos kedvező jelet, pozitív változást látok Kárpátalján. Azt tapasztaltam, jó néhányan a maguk érdekeltségét bizonyos pro­jektek, fejlesztési prioritások tekintetében már definiálták. Úgy gondolom, hogy az európai uniós ha­tármentiség kínál új lehetőségeket, de nem lehet megspórolni a saját erőfeszítéseket. Láttam biztató vállalkozásokat és olyan rendezvényeket, amelyek arra utalnak, hogy évek óta komoly munka folyik a magyarság kulturális, oktatási felemelkedése érdekében. Ez jól lemérhető például azon is, hogy az elmúlt tíz-tizenkét évben milyen komoly haladást sikerült elérni az iskolaügy terén.

-farkas-

Szabó Ottó 1958. augusztus 20-án született Budapesten. Diplomát a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete külgazdasági szakán szerzett 1982-ben.

A nyolcvanas években a külkereskedelem és a nemzetközi kapcsolatok terén tevékenykedett. A rendszerváltást követően került a privát szférába, kezdetben Magyarországon, a későbbiekben az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott. Közben menedzseri másoddiplomát szerzett a Pittsburghi Egyetemen.

1999-től dolgozik a Magyar Külügyminisztériumban.

Több nyelven – angolul, spanyolul és oroszul, társalgási szinten lengyelül is – beszél. Nős, három gyermek édesapja.