Mire számíthat, aki most megy nyugdíjba?

Tart a nyugdíjreform

2003. október 17., 02:00 , 144. szám

Július elsejétől más rendszer szerint számítják ki a nyugdíjba vonulók járandóságát. Olvasóink kérésére ezúttal annak jártunk utána, mire számíthatnak azok, akik a közeljövőben érik el a nyugdíjkorhatárt és szeretnének nyugdíjba vonulni.

Ki mehet nyugdíjba? Az érvényes nyugdíjkorhatár a nők számára 55, a férfiaknak 60 év. Az ehhez szükséges munkaidő: nőknél 20, a férfiaknál 25 év.

Minek alapján számfejtik a nyugdíjat? A kereset alapján kiszámított átlagfizetés és a munkával töltött idő alapján, pontosabban azon munkaévek és hónapok alapján, melyek után befizetésre került a nyugdíj­biztosítási díj.

Korábban a munkaviszony teljes időtartamát figyelembe vették a nyugdíj megállapításánál, most csak azok a munkaévek és hónapok „számítanak”, melyek után a munkaadó befizette a munkavállaló után a kötelező nyugdíjbiztosítási díjat a Nyugdíjalapnak. Ha például az adott évben a munkahely csak 9 hónapon át fizette a nyugdíjjárulékot, a nyugdíj felszámolásakor nem a teljes munkaévet számítják be, csupán ezt a 9 hónapot.

Eddig a nyugdíj összegét a munkában töltött utolsó két év vagy a szolgálati idő bármely folytonos ötéves periódusa alapján számították ki. Júliustól ez is másként van. A 2003. július elseje előtti munkaévekből szabadon kiválasztható bármely egymást követő 60 hónap (azaz öt év) keresete. Ehhez hozzáadódik a 2003. július 1. utáni munkával töltött idő valamennyi hónapjának keresete, melyekből aztán kiszámítják az összesített átlagkeresetet.

Ha tehát Nagy Katalin 2003. december 1-jén éri el a nyugdíjkort, nyugdíja számfejtésekor a 2003 júliusa előtti időszakból az általa kiválasztott 5 év, va­la­mint a 2003 jú­liusa és decembere közötti öt hónap átlagfizetését veszik alapul. Ekkor is érvényes azonban, hogy az átlagfizetésbe csak azt a jövedelmet számítják be, ami után a munkaadó az adott hónapban befizette a nyugdíjjárulékot. Amennyiben tehát a dolgozó tényleges keresete 450 hrivnya volt, a biztosítási díjat azonban 150 hrivnya után fizették, a nyugdíj számfejtésekor csak a 150 hrivnyát veszik figyelembe.

A Nyugdíjalapnak 2000. július 1. óta vannak pontos adatai arról, hogy ki után mennyi nyugdíjjárulékot utalt át a munkáltatója, ekkor vezették ugyanis be a személyi nyilvántartást (a perszonifikációt). Azok tehát, akik a következő 10-15 évben mennek nyugdíjba, munkaidejük javarészét még a perszonifikáció előtt töltötték le. Esetükben a 2000. július 1. előtti időszakra vonatkozóan továbbra is a munkahely által kiadott fizetésjegyzék szolgál alapul a nyugdíj kiszámításához, a 2000. július 1. utáni munkaévekre vonatkozó adatok azonban már automatikusan bekerülnek a Nyugdíjalapnál a személyi nyilvántartásba.

Azok, akiknek megvan a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idejük, a 2004. január elsejével életbe lépő Az általánosan kötelező állami nyugdíjbiztosításról szóló törvény szerint nem fognak kevesebb nyugdíjat kapni, mint a gazdasági szférában foglalkoztatottak előző évi átlagfizetésének 20%-a. Az előrejelzések szerint 2003-ban ez az átlagfizetés 461 hrivnya lesz. Ennek 20%-a 92 hr, szemben a mostani 50 hrivnyás minimális nyugdíjjal, amihez 41 hr 80 kopijka célirányos segély járul.

Térjünk vissza a nyugdíj (Ny) kiszámításának képletéhez, ami Ny = F x K. A korrigált fizetést (F) úgy számítják ki, hogy minden hónap fizetését elosztják az adott időszak országos átlagfizetésével (itt csak az a fizetés számít, ami után befizették a nyugdíjbiztosítási díjat). Az összesített átlagfizetésből kiszámítják az átlagfizetési koefficienst. A fizetési koefficienst megszorozzák az adott évben, években érvényes országos átlagfizetéssel, így megkapják az illető korrigált fizetését. A korrigált fizetést szorozzák a biztosítási idő koefficiensével (K), amelyben jelenleg minden ledol­gozott év 1%-ot ér. (pl. 45 ledol­gozott munkaév után 0,45, 38 munkaév után 0,38 a biztosítási idő koefficiense, feltéve, ha 2000-et követően minden munkahónapban befizetésre került a nyugdíjbiztosítási díj.)

Többen kérdezik, hogy a munkanélküli státusban töltött időszak beszámít-e a munkaviszonyba? A válasz igen, de csak azok a hónapok, évek, amikor az illető hivatalosan is nyilván volt tartva a munkaügyi köz­pontban.

Popovics Zsuzsanna