Nyugdíjkérdés – a szakember válaszol

2003. december 19., 01:00 , 153. szám

Számos olvasónk fordul szerkesztőségünkhöz a küszöbön álló nyugdíjreform kapcsán. A válaszadásra Anasztázia Pénteket, a megyei Nyugdíjalap vezetőjét kértük.

„Amennyiben 25 év szolgálati idő után igénybe veszem a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét, dolgozhatok-e továbbra is pedagógusként, méghozzá nem az eredeti állami munkahelyemen, hanem egy egyházi tanintézményben?”

A. P.: Amennyiben az egyházi iskola államilag akkreditált oktatási intézmény, a kérdező ott sem dolgozhat pedagógusként, más beosztásban viszont igen. Ugyanez vonatkozik a medikusokra, orvosokra is: ha állami munkahelyről korkedvezménnyel mentek nyugdíjba, orvosként sem magánklinikán, sem egyházi egészségügyi intézményben nem praktizálhatnak.

„Beleszámít-e az összesített munkaviszonyba az a két év, amikor nyugdíjazásom előtt egyházi óvodában dolgoztam?”

A. P.: Amennyiben az óvoda nem államilag akkreditált intézmény, az óvodapedagógusoknak járó korkedvezményes nyugdíjba (25 év) nem számít bele az ott ledolgozott két év, az öregségi nyugdíjba viszont igen. Ám ez esetben is csak akkor, ha az adott időszakban a munkaadó (ez esetben az egyház) befizette a munkavállaló nevére a kötelező nyugdíjbiztosítási díjat a Nyugdíjalaphoz.

„A munkaviszonyom több mint 30 év, 1987-ben alacsony fizetéssel (70 rubel) mentem nyugdíjba. Hegyvidéki járásban lakom, nyugdíjam jelenleg 146 hr. Számíthatok-e járulékemelésre?”

A. P.: A nyugdíjjárulék összege akkor emelkedik, ha a nyugdíj számfejtéséhez kiválasztott ötéves időszakban megkeresett havi átlagfizetés osztva az akkori országos átlagfizetéssel egynél magasabb számot eredményez. 1987-ben az évi országos átlagfizetés 180,01 hr volt. A kérdező fizetési koefficiense ennek megfelelően 70:180,01=0,38. A kapott szám jóval alatta marad az egynek, így a kérdezőnek nem jár a nyugdíjemelés. Jó hír viszont, hogy januártól nem is csökken nyugdíja.

„Újraszámítják-e az özvegységi nyugdíjakat? Hegyvidéki járásban élek, férjem után havi 180 hr nyugdíjat kapok. Számíthatok emelésre?”

A.P.: Amennyiben igazolni tud egy olyan ötéves időszakot, amikor a férje átlagfizetése magasabb volt az akkori országos átlagfizetésnél, akkor van esély arra, hogy magasabb járulékot számítsanak fel. Tapasztalataink szerint a nyolcvanas évekbeli átlagbérek jellemzően magasabbak voltak az országos átlagfizetéseknél. 1988-cal bezárólag 200 hr alatt maradtak az országos átlagbérek.

„Számíthatnak-e nyugdíj-kiegészítésre a pedagógusként, kultúrmunkásként, élmunkásként kitüntetett nyugdíjasok?”

A. P.: A nyugdíj-kiegészítés csak az állami kitüntetésekkel rendelkezőkre terjed ki, a különböző szakmai, minisztériumi kitüntetések birtokosaira nem.

„34 évig dolgoztam egyazon állami cégnél. A vállalat megszűnt, nekem azonban még két évem maradt a nyugdíjkorhatárig. Amennyiben nem állok máshol munkába, hogyan fogják kiszámítani a nyugdíjamat?”

A. P.: Nyugdíját a 34 éves munkaviszony (amennyiben befizették Ön után a kötelező nyugdíjbiztosítást), valamint a keresett fizetés alapján fogják kiszámítani. Érdemes tudni, hogy amennyiben a munkahely felszámolását, megszűnését követően a munkavállaló azonnal jelentkezik a helyi munkaügyi osztálynál, a munkanélküli státusban töltött időszak beszámít az általános munkaviszonyba.

„42 éve dolgozom, negyedik éve nyugdíjasként. Esetemben újraszámolják-e a nyugdíjjárulékot?”

A. P: Igen. Ennek érdekében az illetékes nyugdíjosztálynál igazolnia kell, hogy nyugdíjas, be kell mutatnia a munkahelyi kinevezését, illetve a fizetéséről szóló igazolást. Ennek alapján azokat a munkaéveket is beleszámítják a munkaviszonyába, amelyeket a nyugdíjazása után töltött le.

Olvasóink nevében is köszönjük a tájékoztatást!

P. Zs.