Révész Imre emlékezetére
Révész Imre, a kiváló realista életképfestő 1859. január 21-én Sátoraljaújhelyen született Csebray Imreként. Tanítócsaládból származott, de szülei elváltak, ezért édesanyjával, Loysch Pauline őnagyságával és nővérével, Csebray Margittal Nagyszőlősre költöztek. Anyja, majd a nővére itt a posta és távírda főnöke lett.
A kisfiú itt járt iskolába, s már korán érdeklődött a rajzolás iránt. Az 1860-as évek végén beiratkozott a debreceni kollégiumba. 1873–1875 között Bécsben litográfiát tanult, s már ekkor megjelentek művei bécsi folyóiratokban. Nyarait Nagyszőlősön töltötte, s az itteni barátairól, ismerőseiről portrékat készített (Skultéty Antal portréja). 1875-ben beiratkozott a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára. 1877-ben Budapesten, a Székely Bertalan vezette Mintarajziskolában tanult. Innen ösztöndíjjal került ismét Bécsbe, ahol még három évig folytatta tanulmányait Karl Leopold Müller műhelyében.
Képein a népi életet ábrázolta. Húszéves korában „Egy kérdés” című képéért elnyerte az Akadémia díját. Megpályázta a Munkácsy-díjat is, s 1882-ben „A csárdában” című képéért meg is kapta. A díj hatezer frankot és háromévi párizsi tanulmányt jelentett számára Munkácsy Mihály műhelyében. 1884-ben festette „Petőfi a nép közt” című képét, ez tette végképp ismertté a nevét. A képet a párizsi Szalon kiállítása után Londonban is kiállították. Itt megvásárolták, de a magyar kormány visszavásárolta a Petőfi-szülőház számára. 1877-ben keletkezett a Dezertőr című képe (Területi Szépművészeti Múzeum, Ungvár), amelyért a 80-as évek végén Párizsban bronzérmet kapott.
Révész a XIX. század végén és a múlt század elején gyakran hazalátogatott Nagyszőlősre, anyagot gyűjtött képeihez, lefestette a kenyerét kereső cigányt, a környékbeli pásztorokat, parasztokat.1886-ban készült el a „Petőfi táborosa” (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) című képe. Petőfi költeményeihez készített illusztrációi 1900-ban és 1907-ben jelentek meg. Révész illusztrált történelmi tájleírást (Dali–Thullóczy Lajos: Gyepűn innen, gyepűn túl, Bp. 1998) és részt vett az „Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben” című monográfia 18. és 19. kötetének rajzolói munkálataiban. A kötetekben megjelent nagyszőlősi, tiszai és boszniai, szarajevói rajzai a valósághű ábrázolás miatt említésre méltók. A falu szociális helyzete fejeződik ki a Panem! (Kenyeret!, 1899) című festményén. 1901-ben ezért a képéért a müncheni VIII. nemzetközi kiállításon aranyéremmel tüntették ki. A századfordulón festett képein a népi életet, a paraszti architektúrát, szobabelsőt ábrázolta: A sátor alatt, Régi ház verandája, Falusi konyha, Tengerihántás, Az alföld, Hazatérők. Életképei mellett sok portrét is készített: Leányka arcképe, Női képmás, Paraszt, Férfi képmása, Öregek, Ülő parasztasszony, Munkából, Paraszt vödörrel, Munkácsy Mihály arcképe. A hazaszeretet, a magyar táj és az Alföld szeretete fejeződik ki több képén: Alkonyat, Vihar, Falusi utca, Falun.
Révész Imre kiváló pedagógus is volt. 1903-tól 1920-ig a Budapesti Akadémián tanított. Tanítványai közé tartoztak a kárpátaljai festőiskola megteremtői: Erdélyi Béla és Boksay József. 1920 és 1931 között a kecskeméti művésztelepet vezette, 1930-ban a Műcsarnokban megrendezett kiállítása jelentette számára az utolsó sikert. Öregek című munkáját Nagydíjjal jutalmazták. Az idősödő művész, akinek a 30-as években teljesen megromlott a látása, már alig vett ecsetet a kezébe, de azért néha festett egy-egy tájképet.
Mélyen megrázta a vízbe fúlt lányának a halála. Egy ideig Pesten élt, de 1941 őszén másik lányával, Tabódyné Révész Klárával Nagyszőlősre költözött, s egy öreg házban (a jelenlegi Puskin utcában állott) lakott. A ház valamikor az anyjáé volt. 1945. február 3-án temették el Nagyszőlősön a régi református temetőben.
1959-ben, születésének 100. évfordulója tiszteletére Nagyszőlősön maradt képeiből emlékkiállítást rendeztek. Nevét felvette, de hivatalosan soha nem viselte a nagyszőlősi 4. számú orosz tannyelvű középiskola. A város vezetősége jó pár évvel ezelőtt sírhalmára rozsdamentes acélból egy stilizált palettát, ecsetet és a művész féldombormű portréját ábrázoló ukrán feliratú műemléket állított. E mellé helyezte el a KMKSZ városi szervezete azt a fából faragott kopjafát, amely a művész sírját jelenleg is jelzi, mert a fémből készült síremléket a vandál fémhulladékgyűjtők ellopták. 1990 decemberében Ungváron alakult meg a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága, amely a művész nevét tűzve zászlajára igyekszik ápolni a kárpátaljai magyar képzőművészet hagyományait.
Keresztyén Balázs
