„Amikor színpadra lépek, a közön­ség szeretete mindent elfeledtet…”

Kozsó a Stingben!

2004. február 13., 01:00 , 161. szám

A Nagydobronyi Sting Szabadidőközpont az elmúlt hétvégén igazi csemegével várta vendégeit, hisz szombat este Kozsó, az énekes, zeneszerző, szövegíró, producer látogatott el Kárpátaljára. Sokak meglepetésére nem a kinyírt szemöldökű, énekes rapperrel találkozhattunk, hanem egy jóképű, sármos, hosszú hajú fiatalemberrel, két gyönyörű szőke kísérő társaságában. Az image-váltás okairól faggattuk a sztárt…

–Próbáltam változtatni: lefogytam 22 kilót, megnövesztettem a hajamat, habár a jellegzetes tincs még megvan. Február 24-én megjelenik az Ámokfutók 9. lemeze vadiúj dalokkal. Különleges apropója, hogy az együttes hölgy tagjai is kibontakoznak: Susie énekel, Janette pedig rappel. Vannak duettek a lemezen, és átkacsintunk a rockosabb, poposabb irányba is. Ezért is jött az image-váltás, hogy még inkább érezzék az emberek, átléptem egy másik dimenzióba, még több titkot próbálok elárulni a lelkemből, még jobban fölvállalom mindazt, amit csinálok, és szeretném, ha az új lemez sokkal több emberhez jutna el, mint az eddigiek. Mindent beleadtunk, hiszen ez az Ámokfutók-lemez magyarul az utolsó az elkövetkező két évben, a rajongóknak sok időt kell várniuk a következőre.

– Nem gondolod, hogy az új külső egy másfajta közönségnek fog tetszeni?

– Szerintem megmaradnak mellettünk azok is, akiknek tetszett a tincses, leborotvált szemöldökű fiú. Rengeteg új rajongót sikerült szerezni viszont, akiknek tetszik, hogy így egy kicsit macsósabb, vagányabb lettem. Megpróbáltunk váltani, hisz eljött az ideje.

– A korábbi években jobbnál jobb lemezekkel rukkoltál elő, állandóan magasabbra tetted a mércét. Így lesz ezúttal is?

– Az album nagyon trendi, borzasztóan erős, komoly slágereket vonultat fel, sokat dolgoztunk rajta. Nem is akartam még megjelentetni, de volt egy nagy kiadóváltás, ami indokolttá tette, hogy idő előtt hozzunk ki egy albumot, amit már nagyon várt a közönség. Bízunk benne, hogy minden eddigit el fog söpörni. Óriási roadshow keretében mutatjuk majd be, több meghívásnak teszünk eleget. Egyébként már készülünk az angol nyelvű lemezre, ami az idén fog megjelenni külföldön, de Magyar­országon soha, hisz kicsit túlléptünk most már a határainkon. Bízom benne, hogy ez a lehetőség út a világot jelentő deszkák felé. Elérkezettnek tartom az időt arra, hogy több mint 600 000 eladott lemez után kiderüljön, érdekes-e kint is ez a muzsika.

– Több fiatal együttes indult el pártfogásoddal a hírnév felé. Miért tartottad fontosnak a felkarolásukat?

– Vidékről kerültem fel a fővárosba. Úgy éreztem, hogy csoda történt velem. A mai napig képtelen vagyok felfogni, hogy egyszerű vidéki gyerekként rivaldafénybe kerülhettem. Megfogadtam, hogy aki tehetséges, aki alkalmas rá, aki megérdemli, hogy foglalkozzam vele, azt én fölkarolom, és mindent megteszek, hogy be tudja bizonyítani, hogy ő valóban sztárnak született. Annak idején magam válogattam ki, hirdettem a lehetőséget. Több ezer ember jelentkezett, de ez a korszak lezárult. Mostanában nem foglalkozom senkivel, mert eddig csak hálátlan emberekkel találkoztam, és úgy döntöttem, hogy ha csak ilyenekkel tudott összehozni a sors, inkább koncentrálok a saját karrieremre. Szívvel-lélekkel csináltam egy-egy ilyen produkciót, és szinte bele voltam betegedve, amikor ezek az emberek hátat fordítottak nekem.

– Mivel töltöd a szabadidődet?

– Zenélés az életem, nem tudok ebből kilépni. Ha tehetem, akkor újabb és újabb dalokon töröm a fejem. Most is rengeteg reklámzene-felkérésem van, egyébként festegetek és szobrászkodom. Bevállaltam az RTL-en egy SZTÁRBOX című műsort, így a legtöbb szabadidőmet jelenleg azzal töltöm, hogy bokszolni járok, mert március 27-én Budapesten a Sportarénában ki kell állnom rendesen, mint egy igazi bokszoló, és meg kell mérkőznöm egy ellenféllel.

– Mit szeretnél elérni?

– Még több „megagyé­mánt­lemezt”. Imádom, amit csinálok, borzasztóan szeretem az embereket, szeretem, ahogy tapsolnak vagy énekelnek velünk, számomra ez megtiszteltetés. A zenélés ajándék, amit az Istentől kaptam, és remélem, hogy a dalaimmal sikerül örömet szereznem azoknak az embereknek, akik vágynak arra, hogy szeressék.

– A karrierért néha fel kell adni a magánéletet…

– Az én életemben az a legnagyobb áldozat, hogy nincs egy óra szabadidőm sem. Nincs családom, a barátnők sem maradnak meg mellettem, mert hosszú távon senki nem tudja elviselni azt, hogy egy hónapban csak órákra jut el a kedveséhez. Egy kicsit szomorú vagyok ilyenkor, de amikor színpadra állok, a közönség szeretete mindent elfeledtet. 11 éve elváltam. Van egy kislányom, akivel nagyon keveset találkozom, de remélem, hogy ez még megváltozik. Nem gondolkodom családalapításon, mivel ahhoz egy olyan megértő partnert kellene találnom, aki elvisel, támogat, és legalább olyan őrült, mint én. Tudom, hogy csodák nincsenek, mégis bízom abban, hogy akinek meg kell érkezni az életembe, az előbb-utóbb be fog kopogtatni.

– Mit üzensz az itteni közönségnek?

– Hallgassatok minél több Ámokfutók-dalt, ha szomorúak vagytok, és ha ti vagytok a világ legboldogabb emberei, akkor is. Én nagy megtiszteltetésnek veszem, ha azokban a percekben, amikor szükségetek van arra, hogy valaki ott legyen mellettetek, a dalaimmal én lehetek az.

F. K.

Kozsó (Kacsor Zsolt)

Egerben született, 8 éves korától tanul gitározni, majd zongorázni. Igazi zenei pályafutása 1993-ban vette kezdetét, amikor is megalapította az Alvajárók együttest. A trió egy sikeres nagylemez után feloszlott, és Kozsó új csapatot alakított Ámokfutók néven. 1997-ben létrehozta a Samurai Songs produceri irodát, amellyel a Warner Music berkein belül a legsikeresebb magyarországi producerek egyikévé vált.