A talaj termőképessége és annak megóvása

2004. február 13., 01:00 , 161. szám

A víz és a benne oldott tápanyagok felvételét, a növényi szervezetbe való juttatását a talaj szabályozza, amelyre a különböző talajművelési eljárásokkal különbözőképpen tudunk hatni, hogy a növények számára a lehető legkedvezőbb életfeltételeket biztosítsuk. A megfelelő talajműveléssel döntő módon tudjuk befolyásolni a növények növekedését és fejlődését azzal, hogy életük alaptényezőit, a talajvíz-, levegő-, hő- és tápanyag-gazdálkodást szabályozzuk, befolyásoljuk a fényviszonyok alakulását.

A növények számára kedvező talajállapot csak morzsalékos szerkezetű talajban lehetséges, ahol a talajszemcsék között különböző nagyságú hézagok vannak. Ez az állapot teszi lehetővé, hogy a növények egy időben elegendő vizet kapjanak a táplálkozáshoz, és ugyanakkor elegendő mennyiségű oxigénhez jusson a növényzet.

A helyes talajműveléssel a talaj morzsalékos szerkezete időszakosan felújítható. A kultúrnövények termesztése során minden talajon idővel leromlik a morzsás szerkezet. Ennek következtében a talaj aktív humusza a növény számára nem lesz elérhető, a mechanikai vagy eróziós hatásra kialakuló porrészecskék a lefelé haladó vízáramlással az alsóbb rétegekbe mosódnak. Ezek a kolloid tulajdonságokkal rendelkező porszemek, felhalmozódva az altalajban, eltömítik a talajmorzsák közötti hézagokat, akadályozzák a víz- és levegőcserét, valamint a gyökerek növekedését. Egyszerűen fogalmazva: a talaj legfelső, gyorsan kiszáradó rétegében és a művelési réteg alján a morzsalékos szerkezet egyaránt rombolódik, egymással ellentétes folyamatok hatására. A megfelelő eszközökkel elvégzett talajművelés szerepe abban van, hogy megforgatva, megkeverve a talajszelvényt, mindkét folyamatot egyszerre szünteti meg. Mindeközben jelentősen csökkenti a párologtatást és az abból adódó vízveszteséget, irtja a gyomnövényeket és a kártevőket, szabályozza a talajban végbemenő fizikai, kémiai és mikrobiológiai folyamatokat.

Az öt ismert talajművelési eljárás közül a legfontosabb a talaj forgatása, vagyis a szántás. A szántás alkalmával a barázdaszelet az eredeti helyzetéhez képest elfordul 180 vagy majdnem 180 fokkal, amikor is alsóbb rétegek kerülnek a felszínre és viszont. Így kerülnek megfelelően nedves rétegbe a felszínre szórt istállótrágya és a tarlómaradványok, s kerülnek olyan mélyre a talajfelszínre szóródott gyommagvak, ahonnan már nem tudnak kicsírázni. A felülre került tömörödött réteg az eső, a fagy és levegő hatására megömlik, lazává válik. Csak a szántással, esetenként a mélyítő szántással érhető el, a mi nehéz agyagos talajainkon a gyökérzóna alsóbb rétegeinek lazítása, a növénytáplálásban szerepet játszó kultúrtalaj rétegének növelése. Szemléletesen bizonyítják a kellő mélységű talajművelés fontosságát az utóbbi, aszályos években elért szegényes terméseredmények. A vetemények gyökértömege jórészt a sekélyen megművelt rétegben maradt, nem hatolt le a vad, levegőtlen, élettelen rétegekbe. A tikkasztó szárazságban a művelt rétegben tárolt kevéske víz hamar elfogyott, a termés­kialakulás a víz hiányában elmaradt. Súlyosbította a helyzetet a krónikus tápanyaghiány is, ilyen körülmények között egy kilogramm növényi szárazanyag előállításához több vízre van szükség, mint jó tápanyagellátás mellett.

A másik fontos művelési eljárás a lazítás és porhanyítás, eszközei a tárcsa, kultivátor, borona henger, talajmaró (freza). A művelés hatására a talaj felaprózódik, a talajrészecskék elmozdulnak és keverednek, növekszik a hézagtérfogat. Az eljárás során súrlódás keletkezik a műve­lő­eszköz és a talaj között, ami előidézi a talaj porlódását. A porképződés mértéke a talaj nedvességtartalmától és kötöttségétől függően igen különböző lehet. Lazítani és porhanyítani úgy kell, hogy a porképződés minél kisebb legyen. A kedvezően nyirkos talaj a művelés hatására morzsákra omlik szét, és alig képződik por. Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt, hogy a talajművelés idejének, a talaj megfelelő nedvességi állapotának megválasztása alapvetően meghatározza annak eredményességét és minőségét.

Csizmár Béla