Vasadi Péter: Esély

2004. április 2., 02:00 , 168. szám

bárki legyen az, a kárára semmit.

se tenni, se akarni, se írni.

de akár egy nép is belebukhat

ha köp a dologra s lassan kiderül

annak a dolognak igazság a neve;

meghajolni a közakaratnak, elegánsan.

zörrenés nélkül járnak-kelnek

az emberek kisalakú vitrinnel

a szívük alatt. frigyszekrénnyel.

papja lehetsz vagy a rabszolgája.

ez attól függ, ki kuksol, ül

kelepel, terpeszkedik a vitrinben.

vagy mint a falminta, dereng csak.

a bróker milyen könnyűre veszi.

ami nem érdekli, az nincs. három

mobillal bűvészkedik s kiabál.

a vörös Honda meg misézik magának

az útszélen. kétszemélyes. vadonat.

magasfarú. öntött fém a keréktárcsája.

a fiatalúrnak billentéseire vonul

az élet foszforzöld számok alá

szuszakolva, mint egy hangyaoszlop.

s vigyorog az úr.

a metró sikamos műanyagszékein

keresztbe fekszik a kitaszított.

koszba mártva. ráncoktól varrottas

arca mögött befelé süpped a sötétbe

hol a Nap

megelőzve őt a szökésben, vár rá;

nyitva maradt utánuk a vitrin.

 

Vasadi Péter verse nyilvánvalóan az ellentétek összeütköztetésével hívja fel magára a figyelmet. Leginkább két nagyon érzékletes kép ragadja meg az olvasót. Valószínű, hogy erre a két képre még azután is emlékezni fogunk, hogy az Esély című versre, így, konkrétan, névvel, címmel már nemigen. Ezek közül az egyik a bróker fényűző élete, a másik pedig a metróülésen keresztbe feküdt „kitaszított” személy, a maga „varrottas arcával”. Az előző életforma igen fényes kellékei – kétüléses Honda, öntött fém keréktárcsa, foszforzöld számok stb. – és a kitaszított ember „sötétbe süppedő” volta képezi az ellentétet, ami érzelmeket kavar az olvasóban.

A költemény gondolati ellentéte a vers elején található. Ez abban a keresztényi tanításban áll, hogy törekednünk kell, ne kövessünk el bűnt, ne tegyünk senki ellen, sem gondolattal, sem szóval, sem cselekedettel (és mulasztással). Ugyanakkor a tanítás része az is, hogy az igazságot kell követnünk, és a felismert igazságot ki kell mondanunk. A vers legfontosabb gondolata is ehhez kötődik: ha nem követjük ezt, mármint az igazságot, akkor abba „akár egy nép is belebukhat”.

Penckófer János