II. Endre király emléke a Beregi erdőben

A Nemes erdészdinasztia öröksége

2004. június 11., 10:00 , 178. szám

II. Endre, Magyarország királya 1232 augusztusában vidékünkön járt, a Beregi erdőben. Ám ide is követték a római pápa követei, akiknek jelenlétében a magyar király végül aláírta a Beregi Egyezményként emlegetett szerződést, amellyel a király a pápa és az egyház követeléseinek tett eleget. Eme történelmi esemény emlékét ma is őrzik egy sziklába vésett rovásírásos szöveg maradványai az erdőben. A faragott kő és a vidékünk erdeihez kötődő egyéb nevezetes helyek történetét már csak Nemes Ernő, egy többgenerációs erdészdinasztia leszármazottja őrzi, egyfajta családi örökségként...

A Munkácson élő 76 éves Nemes Ernő felmenői 200 évre visszamenőleg erdészek voltak, így nem véletlen, hogy számos érdekes történetet ismer mind a Munkács környéki, mind a távolabbi erdőségek múltjából.

Ernő bácsi a Királyszék-magaslathoz közeli pisztraházai erdészházban született, Nemes Lajos városi főerdész fiaként. Nagyapja, id. Nemes Lajos volt az, aki anno felfedezte a Királyszék körüli barnaszénlelőhelyet. Arról viszont hivatalos írása is maradt, hogy dédnagyapja, Nemes György, az 1848-49-es szabadságharcban saját lovával vett részt mint huszártiszt. A kardja Ernő bácsi egyik rokonánál mind a mai napig megvan. A család, mint nevéből is kitűnik, ősi nemesi família, amit egy 1456-ban, Szentendrén kelt nemesi levél is igazol. Egy másik okmány-ereklyéből kiderül: a Nemes család Háromszék vármegyéből került Munkácsra még a XV. században.

Ernő bácsitól megtudtuk, hogy a munkácsi nagyerdőben, a Királyszék-magaslaton áll az az asztalszerű szikla, melynél a hagyomány szerint egykor II. Endre király kíséretével megállt ebédelni. Itt találtak rá a római pápa követei, és itt írta alá a Beregi Egyezményt. Az eseményt sziklába vésett rovásírásos szöveg is megörökítette. A kő sokáig sértetlen maradt, ám amikor az 1950-es években a környéken barnaszenet bányásztak, többen rátaláltak a neves sziklára, és meg is rongálták azt. A sziklán lévő felirat keletkezésének időpontja nem ismeretes, és a rovásírásos betűkből is csak egy jel: , azaz a zs betű látható.

A felirat pontos szövegére Ernő bácsi sem emlékszik, ám nagyapja és édesapja elbeszéléseire alapozva bizton állítja, hogy az bizony Endre király látogatásának emlékére készült.

"A II. világháború előtt még jól olvasható volt a szöveg, a vidékünkön utazók időnként el is zarándokoltak a faragott kőhöz, hogy láthassák a magyar őseink emlékét őrző feliratot. A nevezett sziklát körülvevő több száz éves bükkfaerdő egy-egy fája ma is őrzi a látogatók "keze nyomát". Például: "Itt járt Szelmeci József és felesége 1906. május 26-án", egy másik, forrás melletti fán pedig egyetlen évszám olvasható – 1686., a török Buda várából való kiűzésének évszáma. A rovásírásos sziklától kb. 300 méterre egy másik, asztalnagyságú kő is található, mely egy nagy vésett kereszttel van megjelölve. Ez a kereszt még mindig jól kivehető" – meséli Nemes Ernő.

Az erdészdinasztia "mindentudójától" azt is megtudtuk, hogy a hagyomány szerint 1506-ban a pósaházi erdészházban született Xavér Szent Ferenc, a neves jezsuita szerzetes.

"A nevezett erdőrésznek Sajgó a neve, korábban Bugyetinának hívták. 1939-ben egyházi delegáció járt az erdészháznál. Az idelátogató szakértői bizottság beazonosított egy hatalmas tölgyfát, melyet állítólag Xavér Szent Ferenc megemlített emlékirataiban. A fáról megállapították, hogy kb. 750 éves. Azóta eltelt 65 év, de a fa még mindig él. 1950 óta mindig felhívtam az abban a körzetben szolgálatot teljesítő erdész figyelmét, hogy ezt a nevezetes fát ne hagyják kivágni" – meséli Ernő bácsi.

A Nemes erdészcsalád emlékezetének és Ernő bácsi kitartásának köszönhetően ma is bárki megtekintheti Xavér Szent Ferenc fáját. A pósaházi erdészház környékén található tölgy-mohikán immár 815 éves.

Badó Zsolt

II. Endre emlékezete

II. Endre, másképpen András, 1205 és 1235 között ült Magyarország trónján. Uralkodásának idejét a bárókkal és nagybirtokosokkal való ellentétek fémjelezték. Hozzá kötődik az Aranybulla elfogadása is 1222-ben. Az Aranybulla korlátozta a királyi jogokat és kiváltságokat, megerősítette a nemesek alapvető jogait, törvényességet biztosított mindenki számára. A Charta szerint a nemesek jogot szereztek arra, hogy fegyveresen is ellenálljanak bármilyen királyi rendeletnek. Endre király első felesége Meráni Gertrúd volt, aki 1213-ban gyilkosság áldozata lett. A királyné tragikus halálát dolgozta fel Bánk bán című művében Katona József. András Gertrúdtól született leányát Szent Erzsébet néven szentté avatták.