A szó elszáll, a törvény megmarad

2004. október 29., 10:00 , 198. szám

Az UMDSZ hol utánozni, hol helyettesíteni, a leggyakrabban azonban meghazudtolni igyekszik a KMKSZ-t. Ez a meghazudtoló szenvedély hovatovább groteszk megnyilvánulásokat produkál.

Történt, hogy az egyetlen magyar országos szervezet elnöke nyilvánosan bírálta a KMKSZ pártalapítási szándékát. Kifejtette, hogy többek között azért nem lehet záros határidőn belül pártot bejegyezni, mert ahhoz az ukrajnai megyék kétharmadában, s azon belül is a járások kétharmadában kell szervezetet alapítani. Csakhogy ez nem igaz. A kétharmad az stimmel, de nem szervezetalapítást ír elő a párttörvény, hanem támogató aláírásokat. Ráadásul még a pártba sem kell belépnie annak, aki például a "KMKSZ" - Ukrajnai Magyar Párt mellett ír alá. Az UMDSZ-elnök-képviselő tehát nem tud ukrán törvényszöveget olvasni. Erről bárki meggyőződhet, aki elolvassa a párttörvény II. fejezete 10. cikkelyének első bekezdését. Igaz, ezt ukrán nyelven teheti csak meg.

Egyetlen magyar képviselőnk azonban nem elégedett meg azzal, hogy tudatlanságát a párttörvény kérdésében közszemlére tegye. Ugyanezt megejtette Ukrajna Alkotmányával kapcsolatosan is, szerinte ugyanis az nem teszi lehetővé a Tisza melléki járás létrehozását. Megint mellé. Az alaptörvény I. fejezetének 2. cikkelye valóban kimondja, hogy Ukrajna egységes állam, ami kizárja újabb (a Krímen kívül) autonóm formációk létrehozását. A Tisza melléki járás azonban csak egy új járás, azaz közigazgatási egység kialakítását jelentené. Ezt az Alkotmány IV. fejezete 85. cikkelyének 29. pontja szabályozza, amely szerint a "járások kialakítása és felszámolása, a járások és városok határainak megállapítása és módosítása..." a Legfelsőbb Tanács kompetenciája. A magyarra is lefordított Alaptörvényt már igazán illene ismernie az egyetlen magyar képviselőnek.

Végezetül egy politikai előrejelzés formájában mér csapást saját maradék tekintélyére az elnök-képviselő. Azt állítja, a parlament újból megváltoztatja majd a választási rendszert, és visszatérünk a tisztán többségi választási rendszerhez. Vagyis a 450 parlamenti képviselőt 450 körzetben fogják megválasztani, ahogyan az utoljára 1994-ben történt. Amennyiben ez bekövetkezik, valóban újra esélylyel indulhatnak majd magyar jelöltek a választásokon. Csakhogy ennek a lehetőségnek az elvesztését a jelenlegi tisztán pártlistás rendszer megszavazásával kb. háromszázad magával éppen az ellen-KMKSZ vezére segítette elő. Ez alig néhány hónapja, áprilisban történt. Akkor vagy nem kellett volna együtt szavaznia a többséggel, vagy most kellene hallgatnia a képviselő úrnak a reményről, hogy sikerül visszacsinálni az egészet. Már ha számítana valamit is a szavahihetőség egy adminreszurszos képviselőnek.

SZ. K. M.