Kovács Miklós: "A jövőnk a tét"

Elnökválasztás és kettős állampolgárság

Sorsdöntőnek tűnnek az elkövetkező napok a kárpátaljai magyarság számára: november 21-én kerül sor a végletekig kiéleződött ukrajnai elnökválasztás második fordulójára, december 5-én pedig arról szavaznak a magyar állampolgárok, hogy kettős állampolgárságot kaphatunk-e mi, határon túli magyarok. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) az elmúlt napokban mindkét kérdésben állást foglalt. A döntések hátteréről Kovács Miklóst, a szövetség elnökét kérdeztük.

- Mi az ukrajnai választások tétje a kárpátaljai magyarság számára?

- Az ukrajnai választás legfőbb kérdése, hogy az ország a nyugati vagy a keleti fejlődési modellt kövesse. Az adott helyzetben világos, hogy a két versenyben maradt jelölt közül Viktor Juscsenko az, aki a nyugati modellt, a nyugati irányultságot követi, míg ellenfele, Viktor Janukovics az Oroszországhoz való közeledés híve. Már csak ezért is természetes, hogy a KMKSZ az előbbi támogatása mellett döntött.

- Politikai ellenfelei most viszont a KMKSZ szemére vetik, hogy a Juscsenkót támogatók között szélsőjobboldali erők is vannak.

- Tény, hogy a "nyugatos" jelölt egy össznemzeti politikai konglomerátum élén áll. Ebben a népfrontszerű táborban, melynek elsődleges célja mindenekelőtt a jelenlegi hatalom leváltása a demokrácia védelmében, bizony előfordulnak markánsan ukrán nacionalista érzelmű elemek is. Az első fordulót követő tárgyalásaink során azonban sikerült rendeznünk ezeket a problémákat azáltal, hogy az elnökjelölt egyrészt nyilvánosan elhatárolódott az olyan szélsőségektől, mint például Mihajlo Dzsanda polgármesternek a huszti magyar iskolát érintő lépései, másrészt, egyértelmű és pozitív jelzéseket fogalmazott meg a magyarságot ma leginkább foglalkoztató kérdésekben. Ennek az írásban is rögzített állásfoglalásnak a birtokában kötöttünk szerződést a jelölttel, s buzdítjuk arra a kárpátaljai magyarságot, hogy foglaljanak állást az ország demokratizálásáért vívott megmérettetésben. Meggyőződésem, hogy ez a mi természetes helyünk ebben a küzdelemben, s most már azzal a megnyugtató tudattal tehetjük ezt, hogy a kiállás egyben nemzeti ügyeink előmozdítását is segíteni fogja.

- Elnök úr, ön múlt héten Kijevből egyenesen Budapestre utazott, ahol részt vett a Máért ülésén, melynek központi témája a kettős állampolgárság kérdése volt. Tudjuk, hogy az anyaország politikai köreiben megoszlanak a vélemények e kérdéssel kapcsolatban. Milyen álláspontot képvisel a KMKSZ?

- Szövetségünk, bár feltétel nélkül támogatja a kettős állampolgárság megadását a határon túli magyarok számára, annak idején mégsem tartotta szerencsésnek, hogy a Magyarok Világszövetsége népszavazást kezdeményezett a kérdésben, hiszen érzékelhető volt bizonyos anyaországi politikai körök elutasító hozzáállása. Ugyanakkor tisztában voltunk azzal is, milyen erkölcsi, morális következményekkel járhat, amennyiben a december 5-én rendezendő népszavazáson a magyar állampolgárok nem mennek el kellő számban szavazni, vagy nemmel szavaznak. Azok, akik ma itt, Kárpátalján is kötelességüknek tekintik a helytállást, úgy érezhetnék egy esetleges "nem" esetén, hogy az anyaország lemondott róluk, aminek a következményei beláthatatlanok. Ebben a helyzetben nyilvánvaló, hogy el kell kerülnünk ezt a katasztrófát, el kell érnünk, hogy a népszavazás pozitív üzenetet közvetítsen a határon túl élők felé. Ugyanakkor természetesen őszintéknek kell lennünk a mieinkkel szemben, meg kell mondanunk, hogy egy esetleges pozitív kimenetelű szavazás sem jelenti azt automatikusan, hogy megszületik a sokak által várva várt törvény a kettős állampolgárságról, s hogy azzal valamiféle anyagi, jólétemelő kedvezmények is járnának. Itt egy kétharmados törvény esetleges elfogadásáról lehet szó a magyar Országgyűlés részéről, tehát nincs rá garancia, hogy a kormány és az ellenzék meg tud majd állapodni a törvény tartalmáról. Másfelől, éppen az a körülmény, hogy a törvény csakis a magyar politikai erők konszenzusának következtében alkotható meg, mutat rá azoknak az érveknek az álságosságára, amelyekkel ma egyesek arra buzdítanak, hogy a magyar állampolgár szavazzon "nem"-mel a népszavazáson, hiszen a törvényalkotás folyamatában lehetőségük lesz rá, hogy valamennyi szempontjukat érvényesítsék. Összefoglalva: az igen szavazatnak nincsenek közvetlen veszélyei, míg erkölcsi hatása felbecsülhetetlen, egy esetleges nem következményei azonban katasztrofálisak lehetnek.

ntk