Eredetiben olvashatják a diákok a korabeli okmányokat

Megjelent Csatáry György legújabb könyve

2004. december 17., 09:00 , 205. szám

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség gondozásában látott napvilágot nemrég Csatáry Györgynek, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola társadalomtudományi tanszéke tanárának nyolcadik könyve. A máramarosi öt koronaváros a Rákóczi-szabadságharc idején címet viselő kötet rendhagyó vállalkozás Kárpátalján, egy olyan okmánytár, amely tizennyolc, a koronavárosok levéltárából származó okmány hasonmás kiadása mellett azok átírt, megfejtett szövegét is tartalmazza. A kis könyvecske segítségével a főiskolai diákok gyakorolhatják a régi okmányokban használt írásmód olvasását (ebben segít nekik a hasonmás melletti nyomtatott betűs átírás). A kiadványban a gyors tájékozódást név- és helységnévmutató segíti. A könyvről szerzőjével, Csatáry Györgygyel beszélgettünk.

- Hol találhatók a kötetben publikált okmányok eredeti példányai?

- A Kárpátaljai Állami Levéltár beregszászi részlegében őrzik külön gyűjteményként az egykori máramarosi koronavárosok levéltárát. Ebből válogattam ki a Rákóczi-szabadságharc időszakának viszonyait leginkább tükröző eredeti okmányokat. Kiegészítésként a Magyar Országos Levéltárból származó iratot is olvashatunk. A kötet az iratok nyelvén próbálja megvilágítani a korabeli eseményeket. A korszak iránt érdeklődők számára érdekes információkkal szolgál, illetve segítséget nyújt a történelem szakos hallgatóknak is, akik gyakorolhatják a régi okmányok, források olvasását, ami számukra nagyon fontos, de nem egyszerű feladat. A kötetet a dokumentumokban előforduló helység- és személyneveket feltüntető mutatók egészítik ki.

- A könyv borítóján az öt máramarosi koronaváros: Huszt, Visk, Técső, Máramarossziget és Hosszúmező közös címere látható pajzs alapon, felette a magyar Szent Koronával. Ez a szimbólum azt hivatott jelképezni, hogy az említett öt város 1000 éven át a Magyar Királysághoz tartozott, és ez idő alatt különböző privilégiumokat kaptak, elsősorban a térségben folytatott sókitermelésért. A közös címert a budapesti Magyar Országos Levéltárban sikerült felkutatnom. A hátsó borítón lévő térkép segítségével térben is elhelyezheti az olvasó a ma Románia és Ukrajna területén található városokat.

- Mit kell tudnunk a koronavárosokról s azok Rákóczi-korabeli történetéről?

- A koronavárosok kiemelt közigazgatási és jogi privilégiumokat élveztek Máramarosban. Történetük jó példa városaink önkormányzati rendszerének fejlődésére. Röviden összefoglalva, előjogaik többek között nagyfokú önkormányzatot és a vármegye más településeihez képest több adókedvezményt jelentettek, amit a szabadságharc idején is meg akartak őrizni. Sajnos a szabadságharc viszonyai között II. Rákóczi Ferenc nem mindig tudta tiszteletben tartani kiváltságaikat, hisz az állandó háborúskodás, az állam kiépítése sok pénzbe került. A kötetben több olyan kérvény olvasható, amelyekben a városok könnyítésekért folyamodnak a fejedelemhez és felsorolják addigi privilégiumaikat. Nagyon érdekesek azok a jelentések is, amelyeket a sóbányászattal és a sófuvarozással kapcsolatban írtak a fejedelemnek. Nemrég egy Técső történetéről szóló kötetben olvastam, hogy a város múltjával kapcsolatos iratok elvesztek. Nos, ez a most megjelent kis okmánytár is azt bizonyítja, hogy nagyon gazdag iratbázis tanúskodik ezeknek a városoknak a múltjáról, amely nagyobbrészt még feltárásra vár. A Rákóczi főiskola történelem szakos hallgatói manapság egyre gyakrabban kapnak kutatási engedélyt a beregszászi levéltárban. Remélem, ennek gyümölcseit nemsokára a történész szakma is élvezheti majd.

Badó Zsolt