Kölcsey-estek a kollégiumban

2005. május 6., 10:00 , 225. szám

Hogy mi mindenre jó egy kollégium és az ott kialakult közösség, annak egyik nagyon jó példája a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kezdeményezéséből kiinduló Kölcsey-estek rendezvénysorozat, amely negyedévenként lehetőséget biztosít a diákoknak és tanároknak egyaránt, hogy megismerkedhessenek a főiskola tanszékeinek kutatómunkájával. Ez alkalommal a Pedagógiai és Pszichológiai Tanszék kapott alkalmat arra, hogy egy, a tanszék több tanára által elkezdett kétéves kutatás eredményeiről beszámoljon. A rendezvényt dr. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke nyitotta meg, aki röviden felvázolta, milyen helyzetben volt és van az anyanyelvi oktatás a szórványban, valamint hogy mik a feladataink ebben a térségben. A kutatás az egykori Máramaros megye, ma Felső-Tisza-vidék szórványban élő magyarságának anyanyelvi helyzetét kívánta feltárni. Az előadás rendkívül változatosnak ígérkezett, ugyanis négy különböző kutatói szemszögből tárultak a nagyérdemű elé az eredmények, hisz míg az előadók (Punykó Mária, Hutterer Éva, Gabóda Éva, valamint Molnár Eleonóra) közül volt, aki immár egy évtizede kutatja a szórványéletet, s az interjúalanyok már személyes ismerősei, addig volt olyan is, aki az első benyomásaira hagyatkozva, személyes kötelékek nélkül, objektíven tárta a kutatás eredményeit elénk. Az alkalom keretében szó esett a terület földrajzi, etnikai, nyelvi sajátosságairól, a szórványban élő magyarok és ukránok viszonyáról, szokásaik keveredéséről, hangsúlyozva azt, hogy bár az itt élő magyarság már sok mindenben alkalmazkodott az ukrán többséghez, de magyar identitásuk erős, és ezt büszkén hangoztatják is.

Ferenc Viktória