Békülne az UMDSZ

Interjú Milován Sándorral, a KMKSZ alelnökével

2005. május 27., 10:00 , 228. szám

A Kárpáti Igaz Szó május 17-i számában megjelent az UMDSZ elnökségének közleménye, melyben tárgyalást ajánl a KMKSZ és az UMDSZ között. Megkérdeztük Milován Sándort, a KMKSZ alelnökét, mi a véleménye az indítványról.

- Ilyen kezdeményezést csak üdvözölni lehet. Persze nehéz komolyan venni, mert általában, aki békét akar kötni, előbb tűzszünetet hirdet. Márpedig tűzszünet nincs. A KMKSZ-ellenes kirohanások szakadatlanul tartanak, még a fent említett számban is.

- Lát arra esélyt, hogy tárgyalóasztalhoz ül a két szervezet?

- Azt hiszem, ha ez nemcsak propagandafogás az UMDSZ részéről, mert komolyan gondolják, amit nyilatkoztak, elindulhat ez a folyamat. Természetesen a múlt lezárását nem kerülhetjük meg.

- Mit kell érteni ezen?

- Azt gondolom, hogy az UMDSZ vezetésének bocsánatot kell kérnie azért, mert annak idején Fodó Sándort, a szabályokat felrúgva puccsszerűen eltávolították az UMDSZ éléről, valamint nyilvánosan bocsánatot kell kérniük a 2002-es parlamenti választásokon elkövetett csalásokért.

- Ez a két múltba nyúló esemény az, ami gátolja a közeledést?

- Aki csak felületesen kíséri figyelemmel a két szervezet egymásnak feszülését, nem veszi észre a gyökeres nézetkülönbségeket.

- Mondana néhány ilyet?

- Például a legújabb. A beregszászi Európa Magyar Ház. A KMKSZ kategorikusan ellenez minden új infrastrukturális beruházást, amíg nem fejeződött be a kárpátaljai magyarság számára fontos létesítmények építése, rekonstrukciója.

- De miért?

- Mert a magyarországi támogatások kerete adott és nem bővíthető. Azt gondolom, az UMDSZ-nek legalább ideiglenesen fel kellene függeszteni ezt az építkezést.

- Mennyi időre?

- Legalább addig, míg az ungvári és az újlaki magyar iskolák, a beregszászi gimnázium, az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, az egyházi kollégiumok, valamint a II. Rákóczi Ferenc Főiskola épületei nem lesznek rendbe téve.

- Ezek lennének a feltételei a tárgyalásoknak?

- Akár ezek is. De beszélhetnénk a Kárpáti Igaz Szó körül kialakult helyzetről, ahol az álláspontok meg sem közelítik egymást. A KMKSZ az újság semlegességét szeretné biztosítva látni, míg az UMDSZ foggal-körömmel ragaszkodik az újság elfogult vezetéséhez.

- Talán az Illyés Közalapítvány alkuratóriumának összetételéről megegyezésre lehetne jutni. Mint tudjuk, a KMKSZ két éve felfüggesztette részvételét, és úgy tudjuk, az UMDSZ befolyása alatt álló alkuratóriummal is gondok vannak.

- Hogy a megboldogult Fodó Sándor szavajárásával éljek, tárgyaltunk és nem tudtunk megegyezni, mert nem akartuk vállalni a felelősséget egy UMDSZ-többségű testület döntéseiért, ezért felfüggesztettük részvételünket.

- Ez azt jelenti, hogy nem érdemes tárgyalni sem?

- Amíg nem egy nyelven beszélünk, addig nem sok értelmük van a tárgyalásoknak sem. Amikor mi elmondjuk, hogy miért fontos a II. Rákóczi Ferenc Főiskola, a válasz nem az, hogy valamit nem jól látunk, hanem gyanúsítgatások, hogy hasznunk van belőle. Vagy elmondjuk, mi a gondunk a Kárpáti Igaz Szóval kapcsolatban, a válasz nem az, hogy nincs igazunk, mert ..., hanem valamiféle anyagi haszon emlegetése. És ez, bármiről legyen szó, minden esetben így zajlik. Nézze, a közeledésnek, a tárgyalásoknak és főleg a megegyezésnek feltétele valamilyen minimális bizalom a másik féllel szemben. Ennek a bizalomnak még csak a jele sem mutatkozik a két szervezet között.

- Tehát az árok, hogy magyarországi szóhasználattal éljek, mély a két szervezet, a két oldal között, és a betemetésére kevés az esély.

- Igen, az árok mély, és törekedni kell arra, hogy betemessük. Az ellenségeskedés nem jó senkinek. Ettől csak az lenne rosszabb, ha valamiféle álbékével összemaszatolnánk a mai napra markánsan kirajzolódott ellentéteket. A KMKSZ árkok betemetésére mindig kész, viszont abban nem vagyunk partnerek, hogy betemetés helyett feltöltsük trutymóval, hogy úgy mutasson, mintha nem is lenne árok, és aztán majd azt játsszuk kötélhúzással, hogy ki kit csúsztat bele ügyesebben a már nem látszó, de létező pöcegödörbe. Na, ebben a műfajban a KMKSZ biztosan alulmaradna.

- Alelnök úr, köszönöm az interjút, és megkérdezem, mi a végszó? Lesz béke Kárpátalján a szemben álló felek között?

- Bízom benne, hogy igen.

Sz. Z.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ) 1991 októberében Kijevben alakította meg a KMKSZ, a Lvovi Magyarok Kulturális Szövetsége (LMKSZ), a Magyarok Kijevi Egyesülete (MKE). A szövetségek küldöttei elfogadták az UMDSZ alapítólevelét és alapszabályát, elnökévé Fodó Sándort, társelnökeivé Vigh Jánost (MKE) és Ilku-Marion Józsefet (LMKSZ) választották.

Az 1994-es választások kapcsán a kárpátaljai magyarságon belül kiélez?dött válság az UMDSZ-re is átterjedt. A KMKSZ több ízben kinyilvánította, kész a tagszervezetek között még 1993-ban elkezd?dött, a szervezet reformját célzó párbeszéd folytatására, ám a parlamenti választások eredményének hatására az UMDSZ néhány kisebb tagszervezete úgy határozott, felrúgja a szervezet jöv?beni státusának, felépítésének és feladatainak közmegegyezés alapján történ? rendezésére irányuló megállapodást. Ezek a tagszervezetek 1996 márciusában az alapszabályt megsértve rendkívüli közgy?lést hívtak össze, amelyen a KMKSZ képvisel?inek távollétében Fodó Sándor elnököt elmozdították tisztéb?l, s helyette a parlamenti képvisel?i mandátumhoz jutott Tóth Mihályt választották a szervezet új elnökévé.

A KMKSZ tiltakozásának adott hangot a demokrácia szabályainak durva megsértése miatt. Az UMDSZ alapszabály-ellenesen összehívott fórumát és annak döntéseit illegitimnek nyilvánította, s felfüggesztette tagságát a szervezetben.