A Kölcsey-akadémia elérte célját

Interjú Orosz Ildikóval, a KMPSZ elnökével

2005. július 29., 10:00 , 237. szám

Idén negyedik alkalommal rendezték meg Beregszászban a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiát a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rendezésében. A helyi magyar pedagógustársadalom szakmai továbbképzését szolgáló rendezvénynek idén júliusban három egyhetes turnusban lebonyolított 18 tanfolyamán több száz pedagógus vett részt. Az akadémia jelenéről és jövőjéről dr. Orosz Ildikót, a KMPSZ és a Rákóczi-főiskola elnökét kérdeztük.

- Miben látja az idei Kölcsey-akadémia legnagyobb pozitívumát?

- Amint az évek múlásával egyre bejáratottabbá válik az egyes kurzusok, csoportok szervezése-vezetése, úgy tudunk mind hatékonyabban reflektálni a kárpátaljai pedagógusok felvetéseire, miáltal az akadémia rendezvényei egyre inkább megfelelnek szakmai igényeiknek. Külön örömmel tölt el, hogy a jelek szerint aktivizálódtak az iskolai könyvtárosok, akik idén igen nagy számban voltak jelen a nekik szervezett továbbképzésen. Úgy hiszem, sikerült számukra olyan programot összeállítani, hogy nagyon sok, szakmai szempontból értékes előadást hallhattak a Beregszászban töltött egy hét során. Végül, de nem utolsósorban, megelégedéssel tölti el a szervezőket, hogy a jelek szerint sikerült megszólítanunk a tanároknak olyan csoportjait is, akik korábban jellemzően távol maradtak a hasonló rendezvényekről. Eddig például a számítástechnika-tanfolyamokon elsősorban a jól felszerelt iskolák fiatal pedagógusai vettek részt, idén viszont sikerült elérnünk, hogy a relatíve hátrányos helyzetű, rosszul felszerelt, általános iskolákban tanító, illetve az idősebb korú, a számítástechnikával gyakorta autodidakta módon ismerkedő pedagógusokat is ide vonzzuk.

- Véleménye szerint elérte a célját az akadémia az elmúlt négy esztendő során, azaz sikerült megszólítaniuk és mozgósítaniuk az egész kárpátaljai pedagógustársadalmat?

- A válasz erre a kérdésre egyértelmű: igen. A mintegy kétezer szakembert számláló kárpátaljai magyar oktatói-nevelői gárda negyede évente megfordul az akadémiánkon, azaz részt vesz a tanfolyamainkon, ami igen örvendetes. A Kölcsey-akadémia azonban nem csak erről szól. Igen fontosnak tartom, hogy a kollégák találkozhatnak, megbeszélhetik egymással problémáikat, az őket leginkább foglalkoztató kérdéseket. Ma már kellemes gondunk, hogy a folyamatosan bővülő rendezvénysorozat fokozatosan "kinövi" a Rákóczi-főiskola kollégiumát, amely kezdettől befogadja, s idén hallgatóink egy részét már kénytelenek voltunk a beregszászi Bethlen-gimnázium kollégiumában elszállásolni.

- Jelentős átalakuláson megy keresztül a továbbképzéseken elhangzó előadások tartalma, azaz a "tananyag" is...

- Valóban változtattunk az előadások szerkezetén a korábbi alkalmakhoz képest. Idén minden napra jutott például egy-egy plenáris előadás. Ezekre olyan neves szakembereket igyekeztünk meghívni, akik a pedagógiához tágabb értelemben csatlakozó témáikkal - pszichológia, kommunikációelmélet, konfliktuskezelés, politológia - hallgatóink elméleti felkészülését segítették. Ezenkívül, minden szakterület esetében lehetőség szerint a legprominensebb anyaországi és kárpátaljai szakemberek meghívására törekedtünk. Többször elmondtuk: ha már egyszer, körülményeinkből kifolyólag, kivitelezhetetlen, hogy pedagógusaink szükség szerint gyarapíthassák szakmai ismereteiket külföldi, mindenekelőtt természetesen anyaországi tanfolyamokon, lehetőségeinkhez mérten igyekszünk elhozni számukra ide, a Kölcsey-akadémiára a "világot", vagyis azokat a szakembereket, akiktől a legtöbbet tanulhatják.

- Tapasztalataikból kiindulva mi jelentheti a szakmai továbblépést a kárpátaljai magyar pedagógusok, illetve a Kölcsey-akadémia szempontjából?

- Még céltudatosabban kell törekednünk arra, hogy felkészítsük a pedagógusokat a várható változásokra. Idén például témája volt az akadémiánknak a mérés, értékelés, hiszen valószínűleg hamarosan Ukrajna is bevezeti a vizsgaközpontok intézményét. Majdan, talán nem is olyan sokára, ezekben a független vizsgaközpontokban fognak a diákok érettségizni, ami egyúttal felvételinek is számít majd a továbbtanulni szándékozók számára. A pedagógusnak tájékozottnak kell lennie, hogy az új rendszer követelményeinek megfelelően készíthesse fel tanítványait. A továbbképzések szervezésekor tehát igyekeznünk kell válaszokat keresni és adni az aktuális kihívásokra. Ugyancsak a továbblépések minőségének és hatékonyságának javulását szolgálná, ha sikerülne teljesen összhangba hozni akadémiánkat és az állami továbbképzéseket, azaz integrálni a két rendszert.

- Ez esetleg közös finanszírozást is jelentene?

- Azt gondolom, mindenki számára ez lenne az ideális és a természetes is.