Ifjúsági Világtalálkozó - Köln 2005

Külföldi zarándoklat diákszemmel

2005. szeptember 2., 10:00 , 242. szám

Eljöttünk, hogy hódoljunk neki" (Mt 2,2)

A Munkácsi Szent István Líceum tanárainak és diákjainak 40 fős csoportja aug. 9-én indult el, hogy elzarándokoljon Németországba, az idén 20. alkalommal megrendezett ifjúsági találkozóra. Utunk Győrön át először Bécsbe vezetett, ahol megcsodáltuk a "császárváros" monumentális, elegáns szépségét. Német földre érkezve, először Passauban álltunk meg, ahol felkerestük Bajor Gizella, Szent István király feleségének sírját. A nemzetiszín szalagok és koszorúk mennyiségéből látszott, hogy a sír szinte kegyhely, sok magyar látogatja.

"Augusztus 11-én érkeztünk meg Stuttgartba, az előtalálkozó helyszínére, ahol a Szent Thomas Morus Egyházközség tagjainál voltunk elszállásolva. Azt hiszem, mindnyájunknak sikerült baráti kapcsolatot kialakítani a fogadó családokkal. A következő néhány nap sűrű programot tartogatott számunkra: előbb a Bosch céghez látogattunk el, ahol a gyártási folyamatba is betekinthettünk (elámultunk a tisztaság és precizitás láttán), majd az államminisztérium vendégei voltunk, ahol dr. Ris miniszteritanácsos-helyettes úr tartott diavetítéses előadást a baden-württembergi tartományról. Nagy várakozás előzte meg következő programunkat, ezúttal ugyanis a Daimler-Chrysler Múzeumot néztük meg. Itt a legkorábbi Mercedestől a legújabb gyártmányokig számtalan szép gépkocsit, versenyautót láttunk. Az utolsó két napban felkerestük a baden-württembergi királyi család temetkezési kápolnáját, valamint több szép sétát tettünk Stuttgart belvárosában.

Augusztus 15-én elbúcsúztunk vendéglátóinktól, mert kezdetét vette az igazi zarándokút, mely most már Kölnbe vezetett. A város világhírű dómja mindenkit lenyűgözött égbe nyúló, hatalmas méreteivel. Mindnyájunknak voltak már ismeretei a gótikáról, erre a fenséges látványra azonban mégsem számítottunk. A dóm 100 évig épült, de ez érthető is, ha pazar díszítését, szép arányait nézzük. Itt őrzik a napkeleti bölcsek ereklyéit is. Az óriási tömegben csak nehezen haladtunk, néhányan "sikeresen" el is keveredtünk a csoporttól.

Kölnön kívül megtekintettük Düsseldorfot és a régi fővárost, Bonnt (jártunk Beethoven szülőházában, ahol kiállították a zeneszerző személyes tárgyait, többek között hatalmas hallókészülékeit) is. A városban tartott magyar nyelvű katekéziseken lehetőségünk volt ráhangolódni a pápai misére. Ennek helyszínére, Marienfeldre 20-án érkeztünk. Az éjszakát a szabad ég alatt töltöttük, együtt imádkozva és énekelve a kb. 800 ezer résztvevővel. A Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó szentmisével ért véget, melyen már kb. egymillió zarándok vett részt.

Nem tudom, mivel érdemeltük ki azt, ami csak keveseknek adatott meg, de sikerült olyan helyre állnunk, ahonnan közelről, kb. két méterről láthattuk a szentatyát. Prédikációjában arra figyelmeztetett, hogy a hitre a fiataloknak, a modern embernek is szüksége van, s büszkeség töltött el, hogy egy lehetek a sok ifjú közül, akikben bízik a pápa.

Már több mint egy hete hazajöttünk, de otthon még tartanak a beszámolók. Úgy érzem, az átélt élmények által nemcsak látóköröm, de hitem is gazdagodott. Hálás vagyok, hogy ott lehettem.

Fejes Róbert,