A megszűnés szélén a beregszászi színház?

Színház évi 50 ezer hrivnyából

2005. december 2., 09:00 , 255. szám

A megszűnés határára sodródott a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház. A költségvetésből kiutalt éves működési keret, amely a színészek szerény bérét sem fedezte, még tavasszal elfogyott, a színházterem pedig, az építési munkálatokra fordítható költség hiányában hivatalosan máig nem alkalmas színházi előadások megtartására. Miután kedden a beregszászi bíróság abszurd módon pénzbírsággal sújtotta a színház igazgatóját a fizetések elmaradása miatt, Balázsi József igazgató lemondását fontolgatja. Információink szerint hasonló lépést fontolgat Vidnyánszky Attila rendező is.

- Most jövök a bíróságról, 255 hrivnya pénzbüntetésre ítéltek, amiért nem fizettem ki idejében az alkalmazottak bérét - kezdi beszélgetésünket Balázsi József, aki a jelenlegi jogszabályok értelmében egyedül viseli a felelősséget, amiért az alulfinanszírozott intézmény nem tud fizetni.

Az idei helyzet egyébként nem kirívó, magyarázza az igazgató. A színház évek óta maximum annyi állami dotációban részesült - tavaly például 60 ezer hrivnyában -, ami 6-7 hónapi működésüket tette lehetővé, a hiányzó összeget a társulatnak elviekben magának kell előteremtenie. Az idei esztendőre megítélt mintegy 50 ezer hrivnyából azonban még ennél is kevesebbre, körülbelül négy és fél hónapnyi bérre futotta.

- Bár a tavalyi költségvetési támogatás is hasonló nagyságrendű volt, mint az idei, 2004 őszén azonban, amikor már szorult a hurok, s nem tudtunk fizetni, további 30 ezer hrivnyát kaptunk a járási pótköltségvetésből. Erre a póttámogatásra azonban idén nem számíthatunk, ráadásul további négyezer hrivnyát kellene fizetnünk az elhasznált villamos energiáért - fejtegeti az igazgató, aki azt is sérelmezi, hogy az állam többet követel vissza adó formájában, mint amit támogatásként nyújtott. - Az 50 ezer hrivnyás állami dotáció a színház évi 155 ezer hrivnyás bérkeretének alig egyharmadát fedezi, a fennmaradó összeget nekünk kellene előteremteni. De ebből a 155 ezer hrivnyás keretből 65-70 ezret a fizetések után az államnak befizetendő adók és a járulékok tesznek ki...

- Akkor hát ki kit dotál? - teszi fel végül a merőben költői kérdést az igazgató, aki egyébként hangsúlyozza, hogy nem demonstrációnak tekinti lemondás lehetőségének emlegetését, hanem az élet diktálta kényszernek. Amennyiben ugyanis nem változik meg hamarosan a helyzet, rövidesen már nem adminisztratív, hanem büntetőjogi felelősségre vonásra kell számítania, amiért nem fizeti idejében a béreket, habár nem rajta múlik, hogy a színház működési költségeit senki sem fedezi...

- Kényszerhelyzetbe kerültem. Az egyetlen megoldás az volna, ha elbocsátanám a színészeket, erre azonban nem vagyok hajlandó, mert nélkülük nincs színház. Ha tehát nem változik a helyzet, nem marad más hátra, mint hogy magam hagyjam el a színházat - összegzi mondandóját Balázsi József. - A színészek egyelőre várakozó állásponton vannak. A magam részéről arról igyekszem meggyőzni őket, hogy dolgozzanak tovább, hátha idővel javul a helyzet.

solt