A parlament menesztette a Jehanurov-kormányt

Mindenkit váratlanul ért, hogy az ukrán parlament kedden menesztette a kormányt. A teremben jelen lévő 405 képviselő közül a Jehanurov-kabinet menesztését előirányzó határozattervezetre 250 képviselő szavazott igennel a minimálisan szükséges 226 helyett, s csupán ötvenen voksoltak nemmel, ugyanakkor több mint százan nem vettek részt a szavazásban, s ketten tartózkodtak.

A kormány menesztésére szavazott az Ukrán Kommunista Párt 55, az SZDPU(o) 18, Julija Timosenko Tömörülésének 36, a Jedina Ukrajina 14, a Népi Párt frakciójának 40, a Régiók Pártja 59 és Litvin Népi Tömörülésének 20 képviselője, valamint hét független képviselő és a Mi Ukrajnánk parlamenti frakciójának egy tagja is.

Nem vettek részt a szavazásban az NRU, az Ukrajnai Iparosok és Vállalkozók pártja, a Vidrodzsennya, valamint az Ukrajnai Szocialista Párt képviselői.

A kabinet menesztéséről rendelkező határozat egyben megbízza a leváltott kormány tagjait, hogy az új kabinet megalakításáig ügyvezető jelleggel lássák el tisztségüket.

Jurij Jehanurov újságírók előtt közölte, hogy a bizalmatlansági indítvány nem kötelező érvényű - a házelnök az indítványt a házszabály megsértésével tette fel szavazásra -, és kormánya a márciusi parlamenti választásokig a helyén marad. Ezután a most már ügyvezető miniszterelnök olyan politikai leszámolásként értékelte a Legfelső Tanács döntését kormánya menesztéséről, amelynek nem lesznek jogi következményei, ugyanakkor gyengíti Ukrajna pozícióit az Oroszországgal folytatott gáztárgyalásokon. Jehanurov rámutatott: ezek után arra a kérdésre, hogyan alakul a továbbiakban az ország gázellátása, immár a parlamentnek kell megadnia a választ. Megjegyezte ugyanakkor, hogy folytatja a munkát az Ukrajnába irányuló oroszországi gázszállításokra vonatkozó javaslatokat illetően.

Ukrajna és Oroszország a múlt héten állapodott meg heves vita után a Kijevnek szállított orosz földgáz áráról, amely közel kétszerese a korábbi árnak. Ellenzéki vezetők kifogásolták az új gázárakat, amelyek szerintük ellehetetlenítik az iparvállalatokat és a kisfogyasztókat is sújtják. Azt is bírálták, hogy a megállapodás révén Oroszországnak túl nagy a befolyása az ukrajnai gázimportra és ez veszélyezteti Kijev energiabiztonságát. A kormányfő viszont korábban megvédte az ukrán-orosz gázár-megállapodást, amelyet olyan kompromisszumnak nevezett, amely révén megelőzhető volt, hogy Ukrajna földgáz nélkül maradjon.

Az alkotmány értelmében az államfőnek elnöki rendelettel jóvá kell hagynia a parlament döntését, a kazah fővárosban tartózkodó Viktor Juscsenko államfő azonban közölte: panaszt nyújt be az alkotmánybíróságra a parlament "alkotmányellenes döntése miatt", s a törvényhozás feloszlatásának lehetőségét sem zárta ki. Hangsúlyozta: mind a kormányfő, mind a kabinet tagjai teljes joggal, nem pedig ügyvezetőként látják el megbízatásukat a márciusi parlamenti választásokig. Hírügynökségek ugyanakkor rámutatnak: az alkotmánybíróság létszámhiányos és döntésképtelen, mivel a parlament korábban nem szavazta meg a Juscsenko javasolta új tagokat.

A parlament jogkörét jelentősen megnövelő, január 1-jén életbe lépett politikai reform értelmében a Legfelső Tanács egyszerű többséggel is menesztheti a kabinetet, új kormányfő kijelölésére az átmeneti rendelkezések értelmében azonban csak a márciusi parlamenti választások után van joga. Politikusok és jogászok véleménye megoszlik azt illetően is, hogy a parlamentnek az egész kabinetet, vagy csak az egyes minisztereket van joga meneszteni.

Szerhij Holovatij igazságügy-miniszter szerint az a képtelen helyzet állt elő, amelyben sem az elnök, sem a parlament nem alakíthat kormányt a március 26-i parlamenti választásokig. (Kárpátalja/MTI/korrespondent.net)