Változik az anyanyelv oktatása

Tudományos konferencia Beregszászban

A magyar nyelv és irodalom új tantervek és tankönyvek alapján való oktatásának sajátosságai a 12 éves képzésben címmel rendeztek kétnapos országos tudományos-módszertani konferenciát Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A konferencia rangját jelzi, hogy a házigazda Rákóczi-főiskola mellett szervezői között találjuk Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumát, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal Oktatási és Tudományos Főosztályát, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséget, valamint a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézetet. A tanácskozáson jelen voltak továbbá a csernivci Bukrek Kiadó és a lembergi Szvit Kiadó ungvári fiókintézetének képviselői is, akik a kisebbségi iskolák számára készítenek tankönyveket.

Miután Ukrajnában 2000-től bevezették a 12 éves középfokú oktatást, az Oktatási és Tudományos Minisztérium pályázatot hirdetett az új oktatási struktúrának megfelelő tantervek kidolgozására, ezen belül magyar nyelvből és irodalomból is. A beérkezett pályázatok közül a minisztérium a Rákóczi-főiskola elképzelését fogadta el. E tanterv kidolgozására közös munkacsoport alakult a Rákóczi-főiskola elméleti filológiai tanszékének kutatóiból, valamint a KMPSZ által felkért vezető szakpedagógusokból. A beregszászi konferencia célja az volt, hogy miután elkészült a kerettanterv, s azzal jobbára megismerkedhetett immár a pedagógustársadalom is, megbeszéljék, megvitassák, s a gyakorló pedagógusok észrevételei révén tökéletesítsék azt.

A konferencia első napján az Ukrán Pedagógusakadémia, a Kijevi Dragomanov Nemzeti Egyetem és az Oktatási és Tudományos Minisztérium képviselői értekeztek előadásaikban arról, hogy milyen általános, egységes elveket és kritériumokat határoztak meg a kidolgozandó tantervekkel kapcsolatban, majd a Rákóczi-főiskola szakelőadói vázolták észrevételeiket.

Herczog György, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal Oktatási és Tudományos Főosztályának vezetője elmondta: a konferencia első napjára a magyartanárok mellett meghívást kaptak a kárpátaljai román és szlovák tannyelvű iskolák képviselői is. Egyben tolmácsolta a megye oktatási vezetésének azon szándékát, hogy biztosítsák valamennyi kárpátaljai nemzetiségi közösség nyelvének és irodalmának magas szintű oktatását és használatát. A főosztályvezető elmondta továbbá, hogy az idei esztendőben marad a hagyományos érettségi rendszer, s várhatóan tollbamondás formájában tehetnek érettségi vizsgát ukrán nyelvből a magyar iskolák végzősei. Ungváron és a Munkácsi járásban ugyanakkor kísérleti jelleggel működni kezdenek az új oktatási struktúra tudásértékelő elemét alkotó független vizsgaközpontok is, ahol az önként jelentkező diákok lemérhetik tudásukat. (Amennyiben a jelentkezők elégedettek az elért vizsgaeredménnyel, mentesülnek az iskolai vizsgák alól, ellenkező esetben viszont részt vehetnek a hagyományos érettségi vizsgákon is, s ottani eredményük lesz a mérvadó.)

Üdvözölve a konferencia résztvevőit, Zsanna Koskina, az Oktatási és Tudományos Minisztérium vezető szakembere rámutatott, hogy az országban folyó, az egyéni képességek kibontakoztatását célzó oktatási reformon belül nagy jelentőséggel bír az államnyelv és az anyanyelv, s általában a nyelvi kultúra, a nyelvi készségek fejlesztése. Mint mondta, elkészült számos, a reformhoz kapcsolódó általános keretdokumentum, állami szabvány, melyeknek egy részét a pedagógusok máris használják, alkalmazzák, azonban mind a tanárok, mind a szakemberek és vezetők számára fontos, hogy a beregszászihoz hasonló találkozók révén tájékozódhassanak az oktatásban zajló folyamatokról.

Lapunknak nyilatkozva dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a minisztérium az európai normákat követte programalkotó munkája során, nemcsak a megtanulandó tananyagot jelölve meg, hanem a követelményeket – beleértve az elsajátítandó készségeket és képességeket – is meghatározva, ami számos új problémát vet fel a magyar ajkú szakemberek előtt. A pedagógusszövetség elnöke a konferencián ismételten hangoztatta fenntartásait a vizsgaközpontok bevezetésével kapcsolatban. Mint rámutatott, az új rendszer hátrányos a magyar iskolákban tanuló diákok számára a vizsgaközpontokban alkalmazott ukrán nyelvű tesztek miatt, s presztízsveszteséget jelent a magyar nyelv számára is vidékünkön. Egyben olyan vizsgaközpontok létrehozását szorgalmazta Kárpátalján a szakember, ahol magyar nyelven is vizsgát tehetnek a jelentkezők. Újra felvetődött, hogy a magyar iskolákban integráltan oktatják a magyar irodalmat a világirodalommal, ráadásul kisebb óraszámban, mint az ukrán nyelvű iskolákban. A hivatalos indoklás szerint a kötelező keret nem teszi lehetővé a nagyobb óraszámot, a szülők azonban vállalnák a nagyobb terhelést a minőségi oktatás érdekében – fejtegette Orosz Ildikó.

Másnap a tantervek kidolgozói ismertették koncepcióikat a magyar szakos pedagógusokkal, s lehetőség nyílt a vitás kérdések megbeszélésére is.

hk