Marad a balliberális koalíció

Választások Magyarországon

2006. április 28., 10:00 , 276. szám

Az MSZP nyerte a magyarországi parlamenti választásokat, tovább növelve előnyét az első fordulóhoz viszonyítva. A rendszerváltás utáni Magyar Köztársaság történetében az MSZP az első párt, amely kormányzás után tudott választást nyerni. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Kovács Miklós levélben gratulált az MSZP választási sikeréhez, jelezve, hogy a Szövetség a kárpátaljai magyarság problémáinak megoldása érdekében továbbra is partneri kapcsolatra törekszik a magyar kormánnyal.

A még nem végleges adatok szerint várhatóan 190 MSZP-s, 164 fideszes, 20 SZDSZ-es, 11 MDF-es és 1 független képviselő ül majd a következő Országgyűlésben. Az eddigi, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette koalíció nemcsak megnyerte a választást, hanem tizenkét fővel több képviselője lesz, mint az előző ciklusban. Eddigi tízfős kormánytöbbségét 34 főre növelte a kormányoldal.

A parlamentbe jutott négy párt közül csak az MSZP tudta növelni képviselői számát: az eddigi 178 helyett 190 képviselője lesz a parlamentben, miközben az SZDSZ megtartotta 20 képviselői székét. A Fidesznek hárommal kevesebb képviselője lesz, mint az előző ciklusban. Az MDF-nek kevesebb képviselője lett, mint az előző választáson, de a sok ciklus közbeni kilépés miatt ez mégis kettővel több lesz, mint amennyivel a párt az előző ciklust zárta.

Április 23-án 110 hely sorsa dőlt el. Ebből 63-at szerzett meg az MSZP, 41-et a Fidesz, 5-öt az SZDSZ, egyet pedig a független Gyenesei István. Országos listán a töredékszavazatokból 26 mandátumhoz jutott a Fidesz, 18-hoz az MSZP, 11-hez az SZDSZ és 9-hez az MDF.

Tizenegy körzet sorsa még változhat, miután a külföldi szavazatok ezekben a körzetekben akár fordíthatnak is az eredményeken. E tizenegy körzetből 6-ban a Fidesz, 5-ben az MSZP jelöltje áll jobban.

Sólyom László köztársasági elnök néhány mondatos vasárnap esti beszédében azt mondta, hogy törekszik az Országgyűlés mihamarabbi megalakulására és a minél gyorsabb kormányátalakításra, s e célból a lehető leghamarabb felveszi a kapcsolatot a négy párttal. A miniszterelnök-jelölésről a külföldi szavazatok összeszámlálása, a hivatalos végeredmény megszületése után fog tárgyalni az államfő.

A külföldi elemzők értékelése meglehetősen egybehangzó volt. A szocialista párt vezette magyar kormánykoalíció az eddiginél erősebb támogatást kapott a létfontosságú reformok végrehajtására - írta a Reuters brit hírügynökség.

Az AP amerikai hírügynökség politikai elemzőket idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a Gyurcsány-kormány jelentős külföldi nyomás alatt áll. Ezzel összefüggésben utalt az Európai Unió ismételt sürgetésére a reformok folytatására, illetve az euró bevezetésére. Utalt arra is: a külföldi beruházók világossá tették, hogy támogatják ugyan a koalíciót, de szeretnék látni a reformok végrehajtását.

Az APA osztrák hírügynökség magyar szakértőket idézve azt emelte ki, hogy Magyarországon nem volt meg a hangulat a kormányváltásra, s a Fidesz az általa elkövetett hibákkal "csak növelte" az ellene irányuló protest szavazatok számát. Az általuk idézett egyik politológus szerint Orbán Viktor olyan "populista-nacionalista" programmal indult neki a választásoknak, amellyel csakis saját táborát tudta megszólítani. A Fidesz elnöke a jobboldali erők összefogására szólított fel - írta az osztrák hírügynökség, amely ugyanakkor emlékeztetett Dávid Ibolya MDF-elnök azzal kapcsolatos kijelentésére is, hogy a Fidesz politikájával "már évekkel ezelőtt elvesztette a mostani választásokat."

Ami a jövőt illeti, várhatóan az MSZP adja majd a miniszterelnököt Gyurcsány Ferenc személyében, és ők jelölhetik legnagyobb frakcióként az Országgyűlés elnökét. Számos fontos kérdés azonban csak a következő hetekben dől majd el. Nyitott például a kérdés, milyen koalíciós megállapodást kötnek a kormánypártok, különös tekintettel az egészségügyi és az oktatási tárca sorsára. Az előbbire az SZDSZ, utóbbira az MSZP jelentette be igényét, míg eddig fordított volt a leosztás. Nem kevésbé meghatározó, ki lesz a pénzügyminiszter, mert ez jelzés lehet arra nézve, hogy milyen stratégiával próbálja a kormány kezelni a sürgetőnek ítélt makrogazdasági nehézségeket. (Kárpátalja/MTI/origo.hu/radio.hu)