2006. május 5.

2006. május 5., 10:00 , 277. szám

"De a magasságos Jeruzsálem szabad, ez mindnyájunknak anyja." Gal. 4:26

Május első vasárnapján emlékezünk meg az élő és a már elhunyt édesanyákról. Drága ajándékaik ők a Mindenhatónak, aki parancsként szabja elénk a szülői - benne az édesanyai - tiszteletet. A fenti Ige is anyaságról beszél, ennek kapcsán három édesanyáról beszélhetünk.

1. Tulajdon édesanyánk. Művészek kedvenc témája az anyaság: zenében, szoborban, versben, regényben, festményen. Petőfi hogy meghatódott, mikor rég nem látott édesanyja szobájában röpültek egymás felé, füstbe ment minden terve, nem tudott szóhoz jutni...

2. Lelki édesanyánk. Az Ige képében "magasságos Jeruzsálem", ki mindannyiunknak anyja. Mind az Ószövetség, mind az Újszövetség gyermekei beleszületnek "Jeruzsálem" közösségébe, amelyről azt valljuk: "Isten Fia a világ kezdetétől fogva annak végezetéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és Igéje által az igaz hit egységében magának egy kiválasztott gyülekezetet gyűjt egybe, azt oltalmazza és megőrzi. És hiszem, hogy ennek én is élő tagja vagyok és örökké az is maradok."

3. Édes anyaföld. A lelki édesanya látható öleléséből egyszer majd mindnyájan kihullunk, az édes anyaföld pedig vár bennünket. Szülőföldünk hozzánk hű teremtmény, kebelében mindenki egyforma, és mégis közösségként mi is, külön élhetjük szülőföldünkön nemzeti és történelmi életünket. Isten ezt így rendezte el, az ő ajándéka e három édesanya.

Józan Lajos