Gáton is visszakövetelik az ősi földet

Miniszteri szakvélemény kontra bírósági végzés

2006. július 7., 10:00 , 286. szám

A beregszászi járási Gát azon pórul járt községek egyike, melyek évek óta nem tudják visszaszerezni a helyi tenyészüzemtől az egykor állami tulajdonba vont földvagyonukat. Pedig a föld ma is érték, főleg ott, ahol a szükségesnél kevesebb van belőle. A község által jelenleg használt földterület 1031 hektár, míg a tenyészüzem 1776 hektár felett rendelkezik - sokak szerint jogtalanul.

Gáton napjainkban 1100 családi gazdaság átlagosan 80-90 árnyi földterületen gazdálkodik, öt farmergazdaság 17,5 hektárt művel. A tanács 112 hektár földet adott haszonbérbe, így vannak, akik 1,5-2 hektár földet művelnek. A községhez tartozó földterület jelentős része (1776 ha) azonban továbbra is a helyi tenyészüzemhez tartozik, amely 1998-ban alakult egykori állami vállalatból nyitott részvénytársasággá. A magánvállalat a törvény betűje szerint csak az állami vagyontárgyakat: gépeket, berendezéseket, ingatlanokat "örökölte", a földterület tulajdonjogát azonban nem. A cég azonban tulajdonosi jogokat gyakorol, mivel több mint ezer hektár földet haszonbérbe adott egy munkácsi magánvállalatnak.

Ukrajna Agrárpolitikai Minisztériuma ez év márciusában arról tájékoztatta az illetékeseket, hogy a gáti tenyészüzem jogtalanul birtokolja a gáti község földvagyonát, mivel nem rendelkezik az arra vonatkozó állami tulajdonosi okirattal (äĺđćŕâíčé ŕęň). Az állami tenyészüzem földokirata 1996-ban hatályát vesztette, a részvénytáraság jogcímére pedig ilyet nem állítottak ki. Az agrárminisztérium leszögezi: a Plemzavod "Zakarpatszkij" részvénytársaságnak "nem áll jogában a földet hasznosítani, bérbe adni, valamint kezdeményezni a földhasználatra jogosító okmányok kiállítását".

Amennyiben a vállalat megszerzi a föld használati jogát, úgy saját munkásai és nyugdíjasai jogosultak a föld bizonyos részének privatizálására. Ezzel szemben az egykori állami tenyészüzem volt dolgozói és még élő nyugdíjasai elesnek a földmagánosítás lehetőségétől, ami sérti a jogaikat - áll a hivatalos levélben.

Tiszta sor - gondolhatnák -, ám az ügy ennél jóval "összetettebb". Időközben ugyanis bírósági határozat született arról, hogy a részvénytársaság nem köteles visszaszolgáltatni az államtól "átvett" földvagyont. A jogutód, tavaly októberben, ráadásként a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatalt is gazdasági perbe vonta a nevezett földvita kapcsán. Akkor Csizmár Béla vezette a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatalt, akit éppen a gáti lakosság érdekei mellett való kiállás okán illettek éles kritikával tavaly ősszel.

- Tény, hogy nem engedélyeztem a Gáthoz tartozó föld eltulajdonlását. Ezután indult a peres eljárás, ami a mai napig húzódik. Meggyőződésem, hogy törvényesen jártam el: a gáti föld a gáti lakosokat illeti. Ebben, a minisztériumtól a megyei tanácson át a járási vezetésig mindenki egyetért. Az érdekviszonyok azonban meglehetősen kuszák, és igen nehéz valamennyi fél javára szolgáló megoldást találni. A járási tanács abban érdekelt, hogy az emberek helyben megélhetéshez jussanak. Egyéb munkalehetőség híján itt is sokat pótolna a földművelés, ráadásul a bérlés révén a tanács is hozzájutna némi plusz költségvetési forráshoz - nyilatkozta lapunknak Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének alelnöke.

Gáton ez év márciusában falugyűlés határozott arról, hogy a szociális szférában dolgozók személyenként maximum 1 hektár, az állami tenyészüzem volt dolgozói és nyugdíjasai maximum 2 hektár földre jogosultak az egykor államosított földvagyonból. A tanácsházán elmondták: a falugyűlést követően eddig 215-en nyújtottak be földigénylést a tanácshoz. A kérelmeket a napokban továbbították a járási közigazgatáshoz. A községben kb. 600-an jogosultak arra, hogy részesüljenek a tenyészüzem földjéből.

P. ZS.