Magyar élet Rahón

Város Európa közepén

Rahó, a kárpátaljai magyarság egyik legkeletibb nyelvszigetének történelme több évszázadra tekint vissza, a környező terület pedig igen gazdag ritka természeti szépségekben. Az ősi város történelméről Józan Lajos huszti lelkész, helytörténész, az ott élő magyarok mindennapi életéről, múltjáról, jövőbeli kilátásairól pedig Bilics Éva, a KMKSZ Rahói Alapszervezetének korábbi elnöke beszélt.

- Rahó már évszázadok óta lakott település. 1241-ben, amikor Batu kán hordája a Kárpátokon át Magyarország felé vonult, a tatárok a föld színével tették egyenlővé az elfoglalt vidéket, a lakosság nagy részét legyilkolták vagy rabságba vetették. Rahó első írott említése 1373-ból való. Első birtokosa Forintverő János nagybányai vállalkozó volt. A mohácsi csata után, 1526-ban a magyar állam szétesett, s a törökök feldúlták Rahót és környékét is. A XVI. század elején a vidék a Forintverő és Drágffy családok birtokába jutott, 1526-tól pedig a nagybocskói domíniumhoz tartozott. A XVII. században a huszti domíniumhoz csatolták. A kitermelt sót a Tiszán Nagybocskóra szállították. A sóbányászokat felmentették a domíniumnak járó tized fizetése alól. Egyre több fát is kezdtek szállítani a Tiszán, 1720-ban például 94 tutaj indult útnak Rahóról az Alföld felé. 1724-ben megnyílt a városban az első fafeldolgozó üzem. Az Tiszán átvezető első fahíd 1782-ben épült, ettől kezdve a város a Tisza felső folyásának fontos gazdasági, politikai és kulturális központjává vált.

Az 1900. évi népszámlálási adatok szerint Rahó lakosainak száma 5873 fő volt, ebből 4157 ruszinnak, 896 magyarnak, 772 németnek, 23 románnak vallotta magát. Első állami elemi iskolája 1895-ben nyílt meg, az 1908-1909. tanévben hat tanítója 242 gyereket oktatott.

Súlyos megpróbáltatások jutottak osztályrészül a rahóiaknak az első világháborúban. 1914. szeptember 10-én az orosz csapatok támadást indítottak a vidék ellen, és súlyos harcok után októberben elfoglalták a várost, 1915 elején azonban az osztrák-magyar csapatok visszafoglalták. 1919-ben román csapatok hatoltak be Rahóra, melyeket 1920 tavaszán csehszlovák megszálló csapatok váltottak fel. A trianoni békeszerződés értelmében Rahót - akárcsak egész Kárpátalját - Csehszlovákiához csatolták. A Szovjetunió elleni háború kezdeti időszakában magyar hadseregparancsnokság, majd a hadműveletek elhúzódásával partizánvadász és határőrosztagok állomásoztak itt, ezenkívül a város fontos utánpótlás-ellátó állomás volt. A szovjet egységek 1944. október 16-án foglalták el, de nem frontális rohammal, hanem mert a magyar csapatok parancsot kaptak a visszavonulásra - mondja Józan Lajos tiszteletes.

Rahóról a legtöbbet a város "mindenesétől", Bilics Évától, a KMKSZ Rahói Alapszervezetének 80 éves, nemrég leköszönt elnök asszonyától tudhatunk meg, akitől Neizsmák Emma vette át a stafétabotot. Őt az itteni magyar közösségről, életről és jövőbeli kilátásokról kérdeztük.

- Jelenleg kb. hányan vannak az itteni magyar közösségben?

- Rahó összlakossága majdnem tizenhétezer fő, ebből körülbelül ezren magyarok. A 2001-es népszámlálás szerint a városban 1037 ember vallotta magát magyarnak (az összlakosság 6.92%-a. szerk.). Régebben természetesen többen voltak, de sokan meghaltak, kivándoroltak vagy asszimilálódtak. A település magyarságán - akárcsak egész Kárpátalján - éreztette hatását a két világégés, valamint a szovjet bevonulás és az ezt követő málenykij robot. Nagyon megsínyli az itteni magyarság, hogy a fiatalok többsége munkalehetőség hiányában elvándorol más vidékekre vagy külföldre, ahol aztán többnyire le is telepszik. A magyarok egy része kevert: vannak olyan magyar családok, melyek cipszerekkel és olaszokkal vannak rokonságban. A cipszerek vagy szepességi szászok német ajkú népcsoport, akik eredetileg a Szepességben (a mai Szlovákia területe) éltek, később azonban letelepedési jogot kaptak Máramaros környékén. Az olaszok pedig a terület vasúthálózatának kiépítésekor dolgozni jöttek ide még a Monarchia idején, végül itt maradtak.

- Milyen magyar kulturális szervezetek, oktatási intézmények működnek Rahón?

- 1988 őszén megalakítottuk a Petőfi Sándor Anyanyelvi Klubot a helyi magyarok - különösen a fiatalok - magyar szókincsének fejlesztésére, magyarságtudatuk erősítésére. Ezen belül elkezdtük a gyerekeket magyarul írni, olvasni, énekelni tanítani a helyi kartonpapírgyár könyvtárában. Úgy gondoltuk azonban, hogy ezt az oktatást jó lenne valahogy iskolai oktatás keretében is folytatni, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtünk. 1989-ben közel nyolcvan aláírással sikerült elérnünk, hogy a magyar nyelvet fakultatívként oktathassuk a helyi ukrán iskolában. A magyar fakultációkból, vasárnapi iskolákból nőtt ki később a Rahói Magyar Iskola, amelyet az 1998/1999-es tanévben 15 tanulóval indítottak. 2003-ban már 64 kisdiák tanult itt az osztályokban. Az iskola 2004-ben költözött önálló épületbe, ám fenntartási költségeit továbbra sem vállalta az állam, így az a civil szférára és a római katolikus egyházra hárul. Ha az Úr megsegít bennünket, akkor talán ez év szeptemberében végre beindul a 9. osztály is. 1989-ben megalakítottuk a KMKSZ Rahói Alapszervezetét, hosszú ideig ez volt az itteni magyarok egyetlen érdekvédelmi szervezete. Sokáig én töltöttem be az elnöki tisztséget, nemrég azonban leköszöntem. Úgy érzem, az alapszervezetre most sokkal nagyobb szükség van a magyarok összefogásához, mint korábban. A helyi magyarok többsége teljesen el van keseredve a 2004. december 5-ei magyarországi népszavazás miatt. Mindenki úgy érzi, hogy leírták őket az anyaországban, s hogy ránk, kárpátaljai magyarokra nincs is szükség.

- Hitélet...

- A magyarok többsége római katolikus vallású, ezek két gyülekezetbe tartoznak. Az egyik gyülekezet a rahói Nepomuki Szent János-templomba jár szentmisére. Ezt a hatóságok a szovjet érában nem engedték javítani, megpróbálták lerombolni is, de a magyarok ellenállása miatt ez nem sikerült. A másik gyülekezet a rahói egyházközség fíliájának számító Zipzeraiban, az ottani Nagyboldogasszony-templomba jár. Losák István helyi plébános látja el itt a római katolikusok szolgálatát. Van egy kicsiny református közösség is. Örömteli, hogy nemrég saját templomot kezdtek el építeni. Mindmáig ugyanis az istentiszteleteket házaknál tartják, melyekre kéthetente kerül sor. László Károly técsői lelkipásztor utazik fel ide szolgálni.

- Az itteni magyaroknak milyen munkalehetőségeik vannak?

- A legtöbben külföldre mennek dolgozni, mivel itt kevés a munkalehetőség. Régen nagy hírnévnek örvendett az itteni kartonpapírgyár, 1400 embert foglalkoztatott. A helyi magyarok nagy része is itt vállalt munkát. Mára azonban teljesen lepusztult a gyár, az épületet is jórészt lebontották.

- Turisták által mennyire látogatott hely a város és környéke?

- Elég szép számban jönnek ide turisták. Ezek nagy része ukrajnai, de sok a magyarországi, cseh, szlovák, német látogató is. Legutóbb három nagy anyaországi turistacsoport járt erre autóbusszal. De természetesen rengetegen érkeznek ide családi kirándulásra is. Rahótól nem messze található az Európa geodéziai középpontját jelölő obeliszk, melyet 1887-ben állítottak. Azt kell mondjam, megéri ide eljönni, hiszen gyönyörű helyekkel, kiváló környezeti adottságokkal rendelkezik a város. A területen 82 ásványvízforrás ered, a környéken közel háromszázféle védett növény található. A járás területének kb. 70%-át erdős területek borítják. Ezek természetvédelmi szempontból a legértékesebb ökoszisztémához tartoznak, az UNESCO Bioszféra Rezervátum Világhálózatában is számon tartják. Ha egy kicsit több befektetővel, tőkével rendelkezne Ukrajna az itteni turizmus fellendítésére, olyan turistaparadicsomot lehetne kiépíteni, mint Svájcban.

Fischer Zsolt