Földrengés Kárpátalján

2006. december 1., 09:00 , 307. szám

November végén újra mozgott a föld Kárpátalján. Az idei öt nagyobb rengés közül ez utóbbi volt a legerősebb, s kisebb károk is keletkeztek.

November 23-án reggel 8 óra 15 perckor a Richter-skála szerinti 4,3-es erősségű földrengést észlelt az ungvári szeizmológiai állomás, amelynek epicentruma Nagymuzsaly körzetében volt 3,5 kilométeres mélységben, s a Beregszászi járáson kívül a szomszédos Ungvári, Munkácsi és Nagyszőlősi járásokban, valamint a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben is érzékelhető volt.

A földrengés következtében – elsősorban a Beregszászi járás területén – több épületen repedések keletkeztek, vakolatdarabok, meglazult téglák, cserepek hullottak le, az első jelentések azonban nem említenek komolyabb épületszerkezeti meghibásodásokat. Nagymuzsalyban hét lakóházon keletkeztek repedések, a károk nagyságáról azonban nem érkezett jelentés. Feltételezhető mindazonáltal, hogy a lakóházakban, közintézméyekben keletkezett viszonylag kicsiny sérülések is jelentős gondot okozhatnak adott esetben, különös tekintettel a küszöbön álló télre.

A földmozgás hatására helyenként kisebb pánik tört ki a lakosság körében, sokan az utcára menekültek, hozzátartozóikat keresték, s hosszú órákat töltöttek a szabad ég alatt, egy újabb rengés lehetőségétől tartva. Esetenként pánikkeltők, rémhírterjesztők fokozták az amúgy is számottevő riadalmat. A beregszászi iskolákban beszüntették az oktatást, az óvodákból is hazaküldték a gyerekeket, s több hivatalban és vállalatnál is szünetelt ideiglenesen a munka.

Az eset kapcsán a szakértők ismételten felhívták a figyelmet arra, hogy Kárpátalja a szeizmológiailag aktív régiók közé tartozik, ezért a földrengés nem számít ritka jelenségnek a vidéken, ugyanakkor nem tekinthető veszélyeztetett térségnek sem, hiszen itt elsősorban a Richter-skála szerinti 3-as fokozat alatti, általában nem is érzékelhető földlökések a jellemzőek. A jelentések szerint az elmúlt 20 évben a szeizmológiai aktivitás általános csökkenése volt megfigyelhető, ezért is hatottak némileg meglepően az idei rengések, bár a november 15-i első nagyobb rengés után napvilágot látott a lembergi Valentin Makszimcsuk professzor véleménye, miszerint komolyabb földmozgásra is számíthattunk, mely akár lokális károkkal is járhatott volna. Más vélemények szerint elmondható, hogy "szerencsénk" volt, hiszen egy 4,3-as erősségű rengés jelentősebb pusztítást is végezhetett volna, bizonyára a földmozgás jellemzőinek, a földkéreg helyi sajátosságainak köszönhető az enyhe lefolyás. Összességében a szakértők úgy vélik, a történtek ellenére sincs ok az aggodalomra.

Az elmúlt két hónapban a múlt heti immár a harmadik földmozgás volt Kárpátalján. Mint emlékezetes, október 11-én 13 kilométerre Ungvártól helyezkedett el az epicentruma annak a földrengésnek, amelynek erőssége 2,5 fokozatú volt a Richter-skála szerint. Egy hónappal később, november 15-én következett be a második rengés, melynek központja Beregszász térségében lehetett, s 3,5-es erősségű volt.

szcs

A Kárpáti Régió Szeizmológiai Osztályának beregszászi geofizikai állomásán is percenként csörgött a telefon múlt csütörtökön, a helyi lakosok az iránt érdeklődtek: vajon várható-e további rengés?

"Az állomás műszerei a vízszintes és függőleges irányú felszín alatti földmozgást fixálják, valamint az akusztikus jeleket. Ugyanakkor sem a már bekövetkezett rengések epicentrumát nem tudják megbecsülni, kimutatni, sem az esetlegesen bekövetkező rengéseket prognosztizálni. A legutóbbi, november 15-i rengést vizsgáló lembergi bizottság alig fejezte be munkáját, ismét visszatért Beregszászba, hogy elemezze a november 23-i rengést" – tájékoztatta lapunkat Hapcsuk Emil, a beregszászi geofizikai állomás vezetője.

Az Ardai hegybe vájt egykori borospincében kvarccsövek futnak végig a fal mentén, melyek a föld legapróbb mozgását is érzékelik. Egy adapter a felszín alatti hanghullámokat méri. A kapott adatokat egy jócskán kiöregedett számítógép összesíti és rögzíti. Az alig kéttenyérnyi monitoron tízperces sávokra osztva futnak az EKG-vonalhoz hasonlatos jelsorok. A nagyobb "kilengések" apró földmozgásra utalnak. Kárpátalján számos ilyen geofizikai állomás működik, Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszőlős, Huszt, Técső, Rahó környékén.

Kárpátalján nem ritka a földmozgás, a Munkácsi járásban havonta többször is előfordul 0,8-1,8 erősségű rengés, ám ezt a lakosság legtöbbször nem is érzékeli. A szakemberek szerint jobb, hogy többszöri, de kisebb mértékű a földmozgás, mint ha egyetlen nagy robbanással szabadulna fel a földmélyi energia.

A Kárpáti Régió Szeizmológiai Osztályának adatai szerint a megyénket ért eddigi legnagyobb földrengések maximum hetes erősségűek voltak a 12 fokú EMS-skálán. Kárpátalján 1925, 1931, 1965 és 1977-ben regisztráltak erőteljes földmozgást, melyek a Richter-skála szerint elérték az 5,5-5,7 értéket, míg a felszíni, környezeti károkat mérő 12 fokú skálán a 6,5-7-es pontértéket. (Az EMS-skála – Európai Makroszeizmikus Skála, a földmozgás intenzitását, a Richter-skála a magnitúdó értékét méri, melyet a rengés során felszabaduló energia nagysága szab meg.