Magyarországi felvételi új feltételekkel
A napokban ülésezett Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Ösztöndíjtanács (KMÖT), majd Budapesten összeült a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) által létrehozott Országos Ösztöndíjtanács is, mely dönteni hivatott a határon túli magyar diákok anyaországi továbbtanulásának, ösztöndíjpályázatainak feltételeiről. Mint kiderült, idén a támogatási rendszerek átalakítása miatt számos ponton változnak a rendelkezések, s több olyan kérdés is van, amelyben máig nem döntöttek az illetékes hatóságok, úgyhogy a továbbtanulni készülőknek ugyancsak figyelniük kell az új szabályokra és rendelkezésekre. Orosz Ildikó, a KMÖT elnökeként a budapesti ösztöndíjtanács ülése után lapunknak megerősítette, hogy számos nyitott kérdés maradt, melyeket az elkövetkező egy év folyamán kell megvizsgálnia az OKM-nek.
A jelenlegi változások talán legfontosabbika, hogy a következő gazdasági évtől, azaz 2008-tól a magyarországi felsőoktatási intézményekben bevezetik a diákok által fizetendő úgynevezett FER-t, azaz a fejlesztési hozzájárulásrészt, ami azt jelenti, hogy minden diák hozzájárul az oktatási költségekhez, aminek összege az alapképzés esetében 105 ezer forint, az úgynevezett "master" képzésnél pedig 150 ezer forint évente. Így, bár a pályázaton győztes határon túli diákok alapfokú tanulmányaik idejére ösztöndíjban részesülnek, s tanulmányi költségeiket is fedezik, a második tanulmányi évtől, legkorábban 2008-tól, nekik is fizetniük kell a FER-t. Ugyancsak nóvum, hogy amennyiben az ösztöndíjat nyert kisebbségi diák nem teljesíti az adott képzési intézményen belül az államilag támogatott helyeken tanuló diákok által elért szintet, kicsöppenhet ebből a keretből a költségtérítéses alapon tanulók közé. Ugyanez érvényes fordítva is, tehát a költségtérítéses helyen tanuló diák bekerülhet az államilag finanszírozottak közé tanulmányi eredményei alapján. Jó hír, hogy mivel Románia január 1-jétől az Európai Unió tagja lett, a fenntartott keretből bővítették a kárpátaljai és a vajdasági ösztöndíjak számát. Ennek köszönhetően ebben az évben a magyarországi nappali teljes képzésre húsz helyett 26 helyre pályázhatnak majd a jelentkezők.
A változások másik forrása Magyarország áttérése a kétciklusú bolognai képzési rendszerre, amelyben az érettségi után a hároméves alapképzés révén szerezhető meg a baccalaureatus fokozatú diploma. Ez az oklevél az alapja az egyetemi szintű "master" fokozat megszerzésének, amely további két év tanulást követően nyerhető el, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor az egyetemre jelentkezők egy osztatlan, ötéves képzésre nyertek felvételt. Magyarországon a "master" fokozatú oktatás államilag finanszírozott keretszámai kisebbek a baccalaureatus fokozaténál, azaz oda már csak a legjobbak kerülhetnek be. Ebből következik, hogy idén a korábbi évekkel ellentétben alapképzésre hirdetnek ösztöndíjpályázatot Magyarországon, s a határon túliak számára is.
Az ösztöndíjak elosztásánál a KMÖT egyaránt figyelembe vette a helyi és a magyarországi tendenciákat. Alapképzés esetén például nem pályázhatnak a jelentkezők magyar nyelv és irodalom szakra, mivel jelenleg Kárpátalján három felsőoktatási intézményben is képeznek magyar szakosokat, s a tanács szerint célszerűbb más szakirányok támogatására fordítani a rendelkezésre álló ösztöndíjakat. Növelték az ösztöndíj keretszámait a természettudományi, mérnöki és közgazdasági képzési szakterületeknél.
A közelgő határidők miatt Orosz Ildikó felhívta a diákok figyelmét, hogy mielőtt benyújtanák a február 15-ig esedékes jelentkezési kérelmüket az anyaországi emelt szintű érettségire és a magyarországi felsőoktatási intézményekbe, alaposan tanulmányozzák, milyen szakok részesülnek idén támogatásban, mert az ösztöndíjpályázatokat kezelő beregszászi Agora Iroda csak a pályázatban feltüntetett szakokra benyújtott kérelmeket fogadja majd el.
Változásokra kell felkészülni az ösztöndíjak odaítélésénél is - figyelmeztet a KMÖT. Kiegyenlítendő a különböző tudás- és követelményszintet képviselő iskolák érdemjegyeit, idén azoknak érdemes pályázni magyarországi ösztöndíjra, akik az anyaországban emelt szintű érettségi vizsgát tettek a felvételi tárgyából, mivel ez képezi majd az elbírálás alapját. Továbbra is bizonytalan viszont, az elnyert ösztöndíj öt évre szól-e majd, vagy csak az alapképzés idejére. Jelen pillanatban erre a kérdésre még a budapesti minisztériumban sem ismerik a választ, tudtuk meg. A KMÖT ezen kívül azt a kérdést is felvetette, hogy amennyiben a diákoknak a "master" fokozatú képzésben való részvételre külön eljárásban kell majd jelentkezniük, részt vehet-e az ösztöndíjpályázaton olyan diák is, aki a baccalaureatus fokozatot valamelyik kárpátaljai tanintézményben szerezte meg.
Döntött a KMÖT a részképzések ügyében. Kárpátalja számára ebben az évben is kilencven hónapnyi magyarországi képzést finanszíroz Magyarország, amiből a helyi testület eddig 60 hónapnyi ösztöndíj sorsáról döntött a helyi felsőoktatási intézmények diákjai számára. Orosz Ildikó egyben továbbította az ungvári egyetem és a beregszászi főiskola diákönkormányzatainak egybehangzó kérését a budapesti ösztöndíjtanácsnak, miszerint jónak látnák, ha oly mértékig növelhető volna a keret, hogy a megpályázható ösztöndíj a klasszikus részképzésnek feleljen meg, azaz a pályázó egy teljes félévet tölthessen az adott külföldi felsőoktatási intézményben, úgy, hogy azt a szemesztert a küldő intézmény is be tudja számítani. Fontos volna továbbá, fogalmazódott meg, ha a pályázatok elbírálásánál előnyben részesülnének azok a diákok, aki első ízben jelentkeznek a támogatásnak erre a formájára. Az OKM ígéretet tett, hogy megvizsgálja a kérdést.
Idén is várja a jelentkezőket az Előkészítő Intézet, amely ezúttal a Balassi Bálint Intézet keretében működik. A jelentkezési lehetőségek várhatóan megegyeznek majd a nappali tagozatos alapképzésével. Az előkészítő felvételijére idén is Kárpátalján kerül majd sor, az egy év leteltével pedig vizsgát tesznek a diákok, ami egyben a felvételi vizsgát is jelenti a számukra.
Orosz Ildikó végül arra hívta fel a továbbtanulni vágyók figyelmét, hogy mivel a különböző felsőoktatási rendszerek átjárhatók, a diákoknak érdemes a lehető legtöbb helyen megpróbálkozniuk a felvételivel, a különböző anyaországi és kárpátaljai felsőoktatási intézményekben egyaránt.
hk
A KMÖT
A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium felkérése alapján létrehozott Kárpátaljai Magyar Ösztöndíjtanács (KMÖT) elviekben valamennyi helyi magyar társadalmi szervezet arányos képviseletére épül. Jelenleg tagja a testületnek a három történelmi egyház, azaz a református, a római, illetve a görög katolikus közösség, továbbá a Kárpátaljai Magyar Tudóstársaság, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a főiskola Hallgatói Önkormányzata, az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar diákjai által létrehozott Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége egy-egy képviselője. Két-két képviselővel van jelen a testületben a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma. Ugyancsak két taggal képviseltethetné magát a tanácsban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is, ám a szervezet véleménye szerint azáltal, hogy a MÉKK és a KMSZF képviselői révén egyaránt az UMDSZ tisztségviselői vannak jelen a testületben, sérül az arányos képviselet elve, így a KMKSZ tiltakozása jeléül jelenleg nem vesz részt a KMÖT munkájában. Elviekben ugyancsak jelen lehetne a tanácskozásokon a Kárpátaljai Magyar Iskolaigazgatók Szervezetének egy képviselője is, ám az egyes vélemények szerint egykor a KMPSZ ellenszervezeteként elképzelt szervezet az utóbbi időben hiányzik az ösztöndíjtanács üléseiről, egyes feltételezések szerint azért, mert hivatalos bejegyzése végül elmaradt.
