Mit ér a diploma, ha magyar?

2007. február 2., 09:00 , 316. szám

Az utóbbi időben problémák merültek fel a külföldi diplomát szerzett kárpátaljai pedagógusok végzettségének hivatali megítélését illetően. A vitás kérdések megválaszolására dr. Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a megyei tanács oktatási bizottságának elnökét kértük.

- Miért jelenthet gondot a végzettség megítélése?

- Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy Ukrajna jelenleg is hatályos oktatási törvénye négyfokozatú képzési rendszert ír le a felsőoktatásban. I-II. fokozatú felsőoktatási intézményeknek számítanak a szakképző, technikusi képesítést adó tanintézmények, amelyek úgynevezett "molodsij szpecialiszt" szintű diplomát adnak ki. Kárpátalján ebbe a kategóriába tartozik például a munkácsi tanítóképző, az ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskola, a beregszászi egészségügyi szakközépiskola stb. III. szintű felsőoktatási intézménynek számítanak Ukrajnában azok a felsőoktatási intézmények, amelyek "bakalavr", azaz baccalaureatus fokozatú oklevelet jogosultak kiadni - ez az Európában elfogadott főiskolai diploma -, valamint a megfelelő engedély megléte esetében "specialist", azaz egyetemi szintű oklevelet is. IV-V. szintű felsőoktatási intézményeknek számítanak a klasszikus egyetemek, ahol a legmagasabb kiadható képesítés a "specialist" és a "magister" fokozat. A specialist egyetemi fokozatot jelent, amely a baccalaureatus fokozatú oklevél megszerzése után kapható meg további egyéves képzés eredményeként. A magister az európai "master" fokozatnak felel meg. Ez is egy évi képzés után szerezhető meg a főiskolai szintű diploma elérése után, ám más tartalmú programot kell teljesíteni a hallgatónak. Mindkét fokozat feljogosít az aspirantúrára, azaz doktori iskolába való jelentkezésre, a különbség elsősorban abban áll, hogy a magister fokozattal rendelkezők taníthatnak felsőoktatási intézményekben. Ezt a rendszert igazán az teszi bonyolulttá, hogy egy-egy oktatási intézmény státusza valójában nem attól függ, hogyan hívják, milyen a besorolása. A lényeg az, hogy az ukrajnai akkreditációs bizottság mely szakra milyen képzési szintű működési engedélyt adott ki a számára, azaz milyen szintű diplomát szerezhetnek az ott tanulók. Így például, egy II. fokozatú felsőoktatási intézmény is adhat ki baccalaureatus fokozatú diplomát, amennyiben erre engedélyt kapott, s III. fokozatú felsőoktatási intézmények, tehát főiskolák is adhatnak ki "specialist", vagy akár master fokozatú, elviekben egyetemi szintű végzettséget jelentő oklevelet. Ugyanakkor viszont előfordulhat például, hogy az országosan kiemelt egyetemek közé tartozó Ungvári Nemzeti Egyetem ad ki főiskolai végzettséget jelentő baccalaureatus fokozatú oklevelet. A kiemelt egyetemek kizárólagos joga viszont a doktori képzések szervezése.

- Ez a rendszer bonyolultabb tehát, mint az európai?

- Igen. 2005-ben Ukrajna csatlakozott az úgynevezett bolognai folyamathoz, mely a különböző európai képzési rendszerek egységesítését és átjárhatóságát, a megszerezhető képesítések kölcsönös elfogadhatóságát célozza. Európában azonban a felsőoktatás kétszintű. A diákok az érettségire épülő hároméves képzés után megkapják az alapfokú képesítést tanúsító baccalaureatus diplomát, majd további kétéves képzés révén szerezhető meg a master fokozatú diploma. Ennek ismeretében valószínűsíthető, hogy a közeljövőben Ukrajnában ismét váltásra kerül sor, hozzáigazítandó a négyszintű ukrajnai rendszert a kétszintű európaihoz. Várhatóan megszüntetik majd a "specialist" fokozatot, bár erre vonatkozó törvényerejű döntés egyelőre még nem született.

- Ebből a különbségből adódnak a gondok?

- Részben. Mint ismeretes, a bizonyítványok és diplomák elismerését általában az országok közötti kétoldalú, úgynevezett ekvivalenciaszerződések szabályozzák. Ilyen szerződést írt alá 1998-ban Magyarország és Ukrajna is. A megállapodás szabályozza a különböző képzési formák megfeleltetésének elveit, amelyek alapján a kárpátaljai magyarok esetében például korábban a megyei állami közigazgatási hivatal illetékes osztálya volt hivatott hitelesíteni a Magyarországon kiadott diplomákat. Miután azonban Ukrajna csatlakozni szándékozott a bolognai folyamathoz, ennek egyik feltételeként 2003-ban a külföldi diplomák elismerésére az Oktatási Minisztériumban létrehozták a nosztrifikációs, azaz honosítási főosztályt. Ez a hivatal állapította meg az eljárást, melynek alapján egy külföldön szerzett diplomát honosítani kell. A honosítás sok vonatkozásban bürokratikus eljárást jelent, melynek keretében a szükséges okmányokat a kérelmezőnek Kijevben kell benyújtania a szóban forgó hivatalnak, valamint ki kell fizetnie a nem csekély eljárási díjat, ami az úti- és egyéb költségekkel együtt bizony komoly anyagi terhet ró az érintettekre.

- Miért csak most vált közismertté a probléma?

- Mert csak ebben a tanévben kezdték kérni az illetékes járási hivatalok a pedagógusi diplomák honosítását. Azok a pedagógusok, akik külföldön, vagy valamely külföldi oktatási intézmény kárpátaljai kihelyezett tagozatán szerezték képesítésüket, legalább 1998 óta dolgoznak a helyi iskolákban. Ők már több alkalommal átestek a kötelező attesztáláson, s megkapták a megfelelő bérbesorolási kategóriát, ami egyben munkájuk minősítését is jelenti. Tavaly szeptemberben azonban felszólítást kaptak, hogy honosítsák a diplomáikat, s egyben semmisnek nyilvánították az attesztáció által meghatározott besorolási kategóriájukat, ami automatikusan keresetük csökkenésével járt.

- Mit lehet tenni ez ügyben?

- Miután számosan fordultak hozzám panasszal, a megyei tanács oktatási bizottságának elnökeként levelet írtam az ügyben a megyei állami közigazgatási hivatal oktatási főosztályához, s remélem, mielőbb kielégítő választ kapok. Addig is, tájékoztatásul szeretném kifejteni az üggyel kapcsolatos személyes álláspontomat. Először is, volt rá eset, hogy csupán azért vonták meg egy kolléganő minősítését, mert bizonyítványán nem a diploma, hanem az oklevél szó szerepelt, ami szerintem a hivatalok tájékozatlanságának a jele. A két kifejezés tudvalevőleg ugyanazt jelenti, az ilyen esetekben tehát főiskolai vagy egyetemi szintű diplomaként kell elismerni az okmányt. Másodszor, az illetékes hivataloknak nem állt jogukban bárkitől azonnal megvonni a minősítést, hiszen az érintettek korábban átestek attesztáción. Hasonló esetben az igazgatóságnak jogában áll soron kívüli attesztációt kezdeményezni, de csak akkor vonhatja meg a minősítést, ha a pedagógus megtagadja ezt. Amennyiben viszont a pedagógus beleegyezik a soron kívüli attesztációba, az eljárás idejére jogosult a korábbi kategóriájának megfelelő bérezésre. A tanév végén azután az attesztálás eredményeként az illetékes bizottság dönthet úgy is, hogy oklevele honosítására szólítja fel a kollégát, vagy feltételül szabja, hogy a következő években szerezze meg az állásának megfelelő felsőfokú diplomát, s erre határidőt állapít meg. Mindez azonban csupán az attesztálás révén megszerzett minősítés rögzítésével történhet. Ezért úgy gondolom, hogy hasonló problémák esetén a kollégáknak mindenképpen a szakszervezethez kell fordulniuk, hiszen elsősorban az ő feladatuk munkahelyi érdekeik védelme, ugyanakkor mindenképpen írják meg a problémájukat, s akkor segíthetünk abban, hogy szükség esetén az illetékes hivatalokhoz, jogászokhoz irányítsuk tovább az ügyet.

- Úgy tűnik azonban, a honosítási eljárás elkerülhetetlen...

- Valóban, miután Ukrajna 2005-ben csatlakozott a bolognai folyamathoz, az eljárás megkerülhetetlen. Azt gondolom azonban, hogy segíteni kellene azokat, akik akkor szereztek magyarországi oklevelet, amikor nem volt más lehetőség anyanyelvű képzésre. Jelentős számban élnek ilyen szakemberek közöttünk, így a Kárpátaljai Magyar Ösztöndíjtanács nevében felvetettem ezt a problémát a budapesti Oktatási Minisztériumban is. Két javaslatunk volt ezzel kapcsolatban, melyeket a magyarországi Ösztöndíjtanács készséggel támogatott. Mindenekelőtt szorgalmaztuk, hogy a két ország miniszterei állapodjanak meg valamiféle gyorsított honosítási eljárás bevezetéséről, ami logikus is volna, ha arra gondolunk, hogy a magyarországi diplomákat Európa valamennyi országában elismerik. Ez lenne azonban a hosszabb távú megoldási lehetőség. Akiknek viszont sürgős az eljárás mielőbbi lefolytatása, javaslatunk alapján a jövőben az Agora Iroda szolgálhatna segítséggel. Kérem tehát mindazokat, akiket érint az oklevélhonosítási probléma, az eljárással kapcsolatos információért, jó tanácsért forduljanak a beregszászi Agora Irodához.

szcs