A Vitézi Rend: új nemességnek szánták

2007. április 27., 10:00 , 328. szám
Bajtársi találkozó

(Folytatás az előző számunkból)

A téma kapcsán id. Sari Józseffel, Visk egyik legidősebb lakosával beszélgetve megtudtuk, hogy a településen legalább tízen érdemelték ki ezt a megtisztelő címet. Köztük volt a Sari Józsefék szomszédságában lakó Burez Bálint is. "Rendes, becsületes magyar ember volt. Nagyon bátor is volt: pl. egyszer vasvillával szembeszállt egy megvadult bikával, és ő került ki győztesen. Az első világháborúban bevonult az osztrák-magyar hadseregbe, s mint őrmester harcolt a fronton. Itt tanúsított bátorságáért és haditetteiért később vitézzé avatták, majd 1941-ben, amikor Bácska Jugoszláviától visszakerült Magyarországhoz, ott kapott vitézi telket. Átköltözött oda a családjával és gazdálkodott... 1944-ben a szovjet hadsereg előretörésének hatására a szerb partizánok sorra törtek be a magyar településekre, s válogatás nélkül gyilkolták a magyarokat. Különösen a magyar katonákkal, csendőrökkel, vitézekkel bántak el kegyetlenül. Burez Bálint felpakolta a szekérre holmiját és családjával együtt elindult haza Visk felé. Szeretett felesége útközben meghalt, eltemette, végül a csodával határos módon sikerült hazaérkeznie. Itt azonban a szerb megtorlások után a szovjet következett. Egy ideig bujkált, végül azonban a települést megszálló szovjet katonák megtalálták a helyi "szimpatizánsaik" segítségével. Vitézi rangja miatt kegyetlenül megverték, megkínozták, végül Visk utcáin megkötözött kézzel keresztülhajtva nyilvánosan gúnyt űztek belőle. A meggyötört és feleségét gyászoló Burez azonban nem tört meg, mindvégig vállalta magyarságát. A megpróbáltatások ellenére szép kort ért meg, idősen halt meg Visken. Örülök, hogy ismerhettem ezt a derék embert" - emlékezik vissza id. Sari József.

A Vitézi Rend 1944. évi statisztikai adatai szerint a vitézek közül tiszti állományú volt 4358, legénységi állományú 11 136 és várományos 7326 fő. A telkes vitézek száma 5561 fő volt, akik összesen 157 990 kataszteri hold földet műveltek.

A Vitézi Rend legfőbb irányító szerve az Országos Vitézi Szék volt. Ennek elnöke és feje a Vitézek Főkapitánya. Az első - a vitézek által választott - főkapitány maga Horthy Miklós lett. Egy 1926-os törvénycikkelyben megfogalmazott paragrafus értelmében a Rend egy tagot küldött az országgyűlés felsőházába.

A szovjet megszállást követően a Vitézi Rend nem működhetett, tevékenységét 1945-ben a kormány betiltotta. A trianoni határokon kívüli vitézi telkeket a kommunista hatalom államosította, magukat a vitézeket pedig üldözték (internálták vagy kitelepítették).

A Vitézi Rend hontalanságban történő újjászervezését 1953-ban vitéz Sónyi Hugó NSZK-ban lakó nyugalmazott vezérezredes, a honvédség volt főparancsnoka kezdeményezte, akit az ekkor Portugáliában élő Horthy 1956. június 18-án megbízott a főkapitány-helyettesi teendők ellátásával.

A kormányzónak 1957-ben bekövetkezett halála és Sónyi súlyos betegsége s elhalálozása után a Vitézi Rend nyugaton lévő tagjai felkérték az 1921-ben elsőként avatott vitézt, vitéz Habsburg József tábornagy királyi herceget, hogy választás céljából hívja össze a nyugaton élő vitézeket. A Vitézi Szék vitéz Habsburg József tábornagyot választotta meg a Rend főkapitányának. A Rendet 1962-ben felvették a nemzetközi lovagrendek sorába.

A szovjet katonai megszállás megszűnésével helyreállt Magyarország függetlensége, így négy és fél évtizedes kényszerű szünetelés után lehetőség nyílt arra, hogy a Vitézi Rend újra megkezdhesse működését. A Magyar Köztársaság akkori elnöke, Göncz Árpád 1991. augusztus 19-én fogadta a Vitézi Rendnek és a Nemzetközi Lovagrendek Állandó Bizottságának vitéz József Árpád főkapitány által vezetett közös küldöttségét.

A Vitézi Szék 1991. szeptember 8-án Münchenben tartott 70 éves jubileumi ülésén határozatot hozott a Vitézi Rend magyarországi szervezetének megalakítására, ami az 1992. január 6-án tartott alakuló közgyűlésen meg is történt.

A Vitézi Rend tehát társadalmi szervezetként újra működik. A rendbe való felvétel még mindig folyik, bár már csupán a várományosok és azok várományosainak felvételével foglalkoznak, mivel a második világháborúban részt vettek legfiatalabbja is betöltötte a 70. életévét. A követelmények szigorúak. Az idősebbeknél pl. sokat számít, hogy a kommunista érában párttag volt-e, mert ha igen, úgy a Rendbe való felvételi kérelme elutasításra talál.

Fischer Zsolt