Hová megyünk tanulni?

Meghatározó a család anyagi helyzete

2007. május 11., 10:00 , 330. szám

Az érettségi vizsgák és a felvételik időszakának közeledtével mind több szó esik arról, melyek az ország legnépszerűbb felsőoktatási intézményei, illetve mi alapján döntik el diákok és szüleik, melyiket választják a számtalan kínálkozó lehetőség közül.

Jelenleg Ukrajnában mintegy 350 III. és IV. fokozatú akkreditációval rendelkező felsőoktatási intézmény, azaz egyetem és főiskola működik, úgyhogy az olvasó joggal érezheti magát elveszettnek ekkora kínálat láttán. A sajtóban ebben az évszakban menetrendszerűen megjelenő értékelések és rangsorok alapján mi is megpróbáltunk kialakítani valamiféle sorrendet ezen oktatási intézmények között. A rangsoroláskor egyaránt figyelembe vétetik az adott felsőoktatási intézményekbe jelentkező diákok száma, az oktatói kollektíva tudományos minősítése, valamint a fejvadász cégek és az Ukrajnai Munkaadók Konföderációjának véleménye.

A klasszikus egyetemek versenyében eszerint a Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem (Kijev), a Kijevo-Mogiljanszka Akademija Nemzeti Egyetem (Kijev), az Osztrogi Akademija Nemzeti Egyetem, a Dnyepropetrovszki Nemzeti Egyetem és az I. Mecsnyikov Odesszai Nemzeti Egyetem áll az élen.

A műszaki felsőoktatási intézményeket tekintve Ukrajna Nemzeti Műszaki Egyeteme KPI (Kijev), a Nemzeti Repülési Egyetem (Kijev), a Lvovi Politechnika Nemzeti Egyetem jelenti az élmezőnyt.

Külön kezelik a listák a közgazdasági felsőoktatási intézményeket is, amelyek között szintén a fővárosi egyetemek állnak az élen: V. Hetyman Kijevi Nemzeti Közgazdasági Egyetem, Európai Egyetem (Kijev), Kijevi Nemzeti Kereskedelmi-Közgazdasági Egyetem, Ternopoli Nemzeti Közgazdasági Egyetem.

A jogi képzés tekintetében a harkivi Bölcs Jaroszlav Ukrajnai Nemzeti Jogi Akadémia, az Odeszszai Nemzeti Jogi Akadémia, a Kijevi Belügyi Nemzeti Akadémia és az Ukrán Ügyvédi Akadémia (Kijev) képezik az elitet.

Az egészségügyi oktatási intézmények közül kiemelkedik az A. Bogomolec Nemzeti Orvostudományi Egyetem (Kijev), az Sz. Georgijevszkij Krími Állami Orvostudományi Egyetem, és az I. Gorbacsovszkij Ternopoli Állami Orvostudományi Egyetem.

Végül a pedagógiai képzésre szakosodott felsőoktatási intézmények közül kiemelik a megfigyelők az M. Dragomanov Nemzeti Pedagógiai Egyetemet (Kijev), a T. Sevcsenko Luganszki Nemzeti Pedagógiai Egyetemet, valamint a Kijevi Nemzeti Lingvisztikai Egyetemet.

Összességében egyetértve a rangsorolás elveivel, a szakértők mindazonáltal felhívják a figyelmet arra, hogy mint minden hasonló rangsor, az általuk felmutatott besorolás is számos szubjektív elemet tartalmaz, amelyek befolyásolhatják a végső sorrendet. Ilyen tényező például a nagyvárosok és regionális központok intézmény- és lakosságvonzó képessége, ami már eleve meghatározza bizonyos központi intézmények kialakulását, illetve döntő hatással lehet mind a képzendő fiatalok döntésére, mind későbbi munkaerőpiaci helyzetükre.

Ami a kárpátaljai magyarságot illeti, körükben a pálya- és felsőoktatásiintézmény-választást mindenekelőtt a család anyagi helyzete, illetve az adott tanintézménynek a lakóhelytől való távolsága határozza meg - mondta el lapunk kérdésére Orosz Ildikó kutató, a téma szakértője. A szakember a kutatási eredmények alapján úgy látja, a közkeletű vélekedéssel ellentétben a tanintézmény-választás szempontjából nem szignifikáns az oktatás nyelve, pontosabban nem közvetlenül, hanem közvetetten jelentkezik a továbbtanulóknál. Orosz Ildikó kifejtette: napjainkban, amikor a diákok egyszerre több intézménybe, több szakra is benyújthatják felvételi kérelmüket, végső soron annak alapján hozzák meg döntésüket, kell-e tandíjat fizetniük az adott oktatási intézmény adott szakán. A felvételinél az ukrán tannyelvű felsőoktatási intézményekben ma nem biztosított megnyugtatóan az esélyegyenlőség, miáltal a magyar nemzetiségűek közül sokan csak a költségtérítéses képzésre nyernek felvételt, s így végső soron a továbbtanulást a család anyagi helyzete határozza meg - mutatott rá a szakember.

Külön figyelmet érdemel a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az Ungvári Nemzeti Egyetem, hiszen a magyar anyanyelvű diákok túlnyomó része ma e két tanintézmény valamelyikében szerez diplomát. Az elmúlt években örvendetesen nőtt azon szakok száma, amelyeken immár magyar nyelven folyik a képzés, s mind több az anyanyelvén tanuló magyar diák is. Ugyanakkor a szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy van egy egész sor olyan szak, amelynek az elindítását és működtetését a kárpátaljai magyarság önerejéből sohasem fogja tudni felvállalni. Ilyen szak például a jog, a nemzetközi kapcsolatok, az orvostudomány stb. Ezen szakok esetében olyan feltételeket kellene biztosítani a magyar anyanyelvű, magyar iskolát végzett diákok számára, hogy csak egymással kelljen versenyezniük a továbbtanulás lehetőségéért, mivel ma a nagyszámú ukrán anyanyelvű jelentkezővel szemben ők jobbára esélytelenek - szögezi le Orosz Ildikó.

Fontos volna a magyar nyelvű felsőoktatás racionalizálása, hosszú távú tervezése is, mutatnak rá a kutatók. Példaként a magyar nyelvű történelem szakos képzés megindítását említik az Ungvári Nemzeti Egyetemen, holott a beregszászi főiskolán már évek óta működik történelem szak. A két tanintézmény így ma tulajdonképpen egymással versenyez a diákokért, ami, ismerve a magyar oktatás szűkös lehetőségeit, a megfigyelők szerint pazarlás.

hk