Fellegek a magyar oktatás egén

Interjú dr. Orosz Ildikóval és dr. Soós Kálmánnal

2007. szeptember 21., 10:00 , 349. szám

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola múlt heti tanévnyitó ünnepségével végérvényesen kezdetét vette a 2007-2008-as tanév vidékünkön. Mostanság sűrű fellegek tornyosulnak a kárpátaljai magyar oktatás egén, ezért dr. Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökét, illetve dr. Soós Kálmánt, a beregszászi főiskola rektorát kérdeztük a legégetőbb problémákról.

- Elnök asszony! Hogyan látja a tanév kezdetén a magyar oktatás helyzetét Kárpátalján?

Orosz Ildikó: - Jelen pillanatban az oktatás helyzete olyan, mint az időjárás: ugyancsak ősziesnek, sőt egyenesen téliesnek tűnik. Az elmúlt fél év történései egyáltalán nem biztatóak azok számára, akik tovább látnak az orruknál. A Kárpátaljai Megyei Tanács még múlt év decemberében interpellációval fordult az ukrán oktatási miniszterhez, kérve, hogy a következő évben kötelezően bevezetendő vizsgaközpontokban, azaz az emelt szintű érettségizéskor biztosítsák a nemzetiségi kisebbségeknek a számukra az alkotmány, az ukrán törvények és a nemzetközi egyezmények alapján járó jogokat. Azaz, hogy a nemzetiségi iskolák végzősei is anyanyelven tehessék le az emelt szintű érettségit a középiskolákban, ami ráadásul egyben a felvételi vizsgát is jelenti számukra. Felvetésünkre pozitív válasz érkezett a miniszter által delegált hatáskör alapján a kérdésben illetékes vizsgaközpontok igazgatóságától, mondván, abban az esetben, ha nemcsak kísérleti jelleggel, hanem, úgymond, "élesben" történik a vizsgáztatás, figyelembe veszik a törvényeket, és biztosítják a kisebbségek számára az érettségi tesztek fordítását. Ezután hidegzuhanyként ért minden kárpátaljai magyart, de a más nemzetiségűeket is, akik rendelkeznek anyanyelvű iskolai hálózattal, hogy 607-es számú rendeletével az oktatási miniszter júliusban kihirdette: a következő évtől minden felsőoktatási intézményben továbbtanulni szándékozónak kötelező az emelt szintű érettségi, amit ukrán nyelven kell letenni.

- Milyen konkrét következményekkel jár a szóban forgó miniszteri rendelet?

Orosz Ildikó: - Az érettségizőknek három tárgyból kell vizsgázniuk az új szabályozás szerint: ukrán nyelvből és irodalomból, amelynek szintjét az ukrán iskolát végzettek tudásához igazították, akiknek ez a nyelv az anyanyelvük, valamint két szabadon választott tárgyból, ám azokból is ukrán nyelven. Az ukrán nyelv és irodalom vizsga esetében egyértelműen hátrányba kerülnek a nemzetiségi iskolák végzősei, így a magyar diákok is, hisz ők más kiindulási szintről, más program alapján, s más minőségben tanulják az államnyelvet. Az is nyilvánvaló, hogy az ukrán nyelven való vizsgáztatás más tantárgyak esetében is hátrányt jelent gyermekeinknek, hiszen nem tárgyi tudásukat, hanem nyelvismeretüket fogják mérni. Ezzel nagyrészük teljesítménye valószínűleg olyan mértékben romlik majd, hogy nem érik el azt a ponthatárt, amivel felsőoktatási intézményekbe jelentkezhetnek, de amennyiben mégis elérik, hozott pontjaikkal legfeljebb a költségtérítéses, azaz fizetett helyekre kerülhetnek be. Mindez hosszú távon azt eredményezheti, hogy a kárpátaljai magyar fiatalok kiszorulnak a felsőoktatásból, illetve a szülők ebben az új helyzetben a magyar iskola helyett az ukránt választják majd. Tudni kell azonban, hogy az esetek többségében a hátrányos helyzetet az ukrán iskolával sem sikerül majd elkerülni. A korábbi évek hasonló nyelvdivatjai - gondoljunk a cseh érára vagy a szovjet időkre - egyértelműen mutatják: mire a magyar iskolásnak sikerül megtanulnia az új divat- vagy államnyelvet, olyan lemaradásra tesz szert más tantárgyak terén kortársaival szemben, amelyet később csak elvétve sikerül ledolgozni.

- Rektor úr! Milyen évet kezd a beregszászi magyar főiskola?

Soós Kálmán: - Számomra örvendetes, hogy továbbra is magas a továbbtanulási és a jelentkezési kedv a kárpátaljai magyarság körében, amint azt főiskolánk tanévnyitó ünnepsége is jelezte, amellyel 1097 hallgatónk számára indult meg a tanév.

- Sikerült-e megoldani a tanévkezdésre a felmerült problémákat, például biztosítani a tudományos fokozattal rendelkezők arányát a tanári karon belül?

Soós Kálmán: - Intézményünkben mindig is az előírásoknak megfelelő számú tudományos fokozattal rendelkező előadó dolgozott. A probléma a magyarországi felsőoktatási intézményekben PhD-képzésen részt vett, illetve ott doktori címet szerzett kollégák diplomáinak ukrajnai elismertetéséből adódott. Azóta pályázatot hirdettünk a tanári állások betöltésére, melynek nyomán különböző ukrajnai felsőoktatási intézményekből kandidátusok és nagydoktorok is jelentkeztek hozzánk. A magyarországi okmányok honosítása is folyamatban van, és ha azokat elismerik, akkor intézményünk egészében is, nemcsak szakonként, megfelel az egyetemi követelményeknek.

- Azt jelentheti ez az örvendetes fejlemény, hogy jövőre is sikerül egyetemi szintű diplomát kiadnia a főiskolának?

Soós Kálmán: - Természetesen igen. A problémát inkább az jelenti, hogy Ukrajnában a felsőoktatás ma háromszintű: baccalaureatusi, szpecialiszt és magiszteri szintből áll. Más ukrajnai felsőoktatási intézményekhez hasonlóan egyelőre számunkra sem világos, mi lesz a szpecialiszt szint sorsa, hiszen az nem kompatibilis a kétszintes európai rendszerrel, amelyet célul tűzött ki az oktatáspolitikai kormányzat. Előbb-utóbb valószínűleg Ukrajna is el fogja törölni a szpecialiszt szintet, ezért a mi törekvésünk sem lehet más, mint hogy a jövőben a baccalaureatus szint elérése után a magiszteri szint megszerzését ajánljuk fel diákjainknak.

pvsz