Szakmai egyeztetés Nagyszőlősön

Miért nem tudnak ukránul a magyar iskolák végzősei?

2007. november 16., 09:00 , 357. szám

A Nagyszőlősi Járási Tanács kerekasztal-megbeszélést szervezett az elmúlt pénteken melynek témája a magyar iskolákban zajló ukrán nyelvoktatás színvonalának emelése volt. A járási tanács vezetői a közigazgatási hivatal munkatársait, a magyar falvak polgármestereit, iskolaigazgatóit, szaktanárait, óvodavezetőit, a járási tanács érintett bizottságainak képviselőit, a járási tanügyi osztály képviselőit, a társadalmi szervezetek képviselőit, valamint a Rákóczi-főiskola, az ungvári egyetem és a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet képviselőit is meghívták a szakmai fórumra.

Oroszi József, Nevetlenfalu polgármestere azt kérdezte a szakemberektől, hogyan lehetséges az, hogy a magyar iskolák végzősei sokkal magasabb szinten sajátítják el az idegen nyelvként tanult angolt, mint az államnyelvet. Elmondta, hogy több más ok mellett elsősorban a tantervvel lehet baj, hisz a Nevetlenfaluval szomszédos romániai falvak magyar iskoláiban minden végzős elfogadható szinten beszéli az államnyelvet. Az ukrán szakos pedagógusok nagyrésze egyetértett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárainak, Margitics Katalinnak és Csernicskó Istvánnak a véleményével, akik szerint az államnak célirányosan kell pedagógusokat képeznie erre a feladatra, a körülményekhez kell igazítani a tanterveket, ehhez illeszkedő tankönyveket, módszertani segédleteket készítenie, valamint kis, 10-12 fős csoportokban kell az államnyelvet oktatni. Hisz jelenleg a tantervek és a tankönyvek nem veszik figyelembe, hogy a bázisnyelv (a gyermek anyanyelve) és a célnyelv (az ukrán) egymástól genetikailag és tipológiailag jelentősen különbözik.

Ugyanakkor elhangzottak meglepő és provokatív vélemények is. Valentina Szkakandi, a Tiszaújhelyi Általános Iskola igazgatóhelyettese, a 8. osztályos ukrán nyelvtankönyv egyik szerzője többek között azt javasolta, hogy mivel a magyar osztályokban tanuló gyerekek oktatási-nevelési támogatást kapnak a magyar államtól, annak egy részét el lehetne venni a szülőktől, vagy arra lehetne őket felszólítani, hogy fordítsák ukrán szótárak és tankönyvek vásárlására. Marija Csejpes, a Nagyszőlősi Városi Tanács jegyzője azt hangoztatta, hogy a nyugat-európai diaszpórában élő ukránok gyermekei mindenütt megtanulják az adott ország nyelvét, szerinte ez elvárható a kárpátaljai magyaroktól is. Reagálva arra a véleményre, hogy a magyar gyerekek az ukrán nyelvközeg hiánya miatt nem tudják elsajátítani a tanterv követelményeit, kijelentette, a színtiszta magyar nyelvközeget kellene megváltoztatni. Vaszil Beleny, a Nagyszőlősi Járási Adminisztráció Oktatási Osztályának vezetője úgy nyilatkozott, hogy szerinte nem szerencsés elodázni a kötelező ukrán érettségi bevezetését a magyar iskolák végzősei számára, hisz csak a bevezetés hírére nagyon kedvező tendencia indult be a járásban, például Tiszaújlakon 70 magyar gyerek jelentkezett ukrán iskolába. Mint mondta, ő már többször próbálta rábeszélni a szakembereket arra, hogy legalább az Ukrajna története című tantárgyat tanítsák ukrán nyelven a magyar iskolákban. A fórumot vezető Barta József, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökhelyettese kénytelen volt a két megdöbbenést keltő véleményt megfogalmazó felszólalót arra emlékeztetni, hogy Ukrajnában a nemzeti kisebbségeknek alkotmányos joguk, hogy anyanyelvükön tanuljanak.

Az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán Nyelv és Irodalom Tanszékének munkatársa, Erika Voca azzal magyarázta, hogy jobban beszélik a magyar iskolások a nyugati nyelveket, hogy a finnugor nyelvcsaládba tartozó magyar nyelvet beszélőknek könnyebb elsajátítani az angol vagy francia nyelvet, mint az ukránt. A magát magyarnak valló Szergijcsuk Julianna, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet munkatársa arról beszélt, hogy a kijevi és odesszai zsidó iskolákban három nyelven tanulnak párhuzamosan a gyerekek, délelőtt ukránul, majd délután ivrit és angol nyelven tanulják meg ugyanazt az anyagot. Elmondta továbbá, hogy sok magyar iskolában a tanárok sem beszélik megfelelő szinten az ukrán nyelvet. Szerinte a magyar iskolákban dolgozó pedagógusokat kötelezni kellene arra, hogy vizsgát tegyenek ukrán nyelvből.

A kerekasztal-megbeszélésen részt vett Milován Jolán, a KMKSZ Nagyszőlősi Járási Középszintű szervezetének elnöke, a járási tanács KMKSZ-frakciójának vezetője is, akit arra kértünk, értékelje a fórumot. "Örültem, hogy ilyen magas szinten tárgyalhattunk az ukrán nyelvoktatás hiányosságairól. A szakemberek véleményéből egyértelműen kiderült, hogy milyen változásokra van szükség ahhoz, hogy megtanulhassák az államnyelvet a magyar iskolák tanulói. A hozzászólások közül néhány azonban teljesen lesújtott, például a 26%-ban magyarok által lakott Nagyszőlős városi tanácsának jegyzője a nyugati ukrán diaszpórához hasonlította a járásban élő őshonos magyar kisebbséget. Egyenlőségjelet tett a tiszaháti magyar falvakban élő magyar ember és a 10-15 éve Portugáliába vagy Kanadába kivándorolt ukrán ember közé. A járási oktatási osztály vezetője nem is titkolta, hogy ukrán iskolákban látná legszívesebben a magyar gyerekeket, amihez sajnos sokszor magyar iskolaigazgatók is asszisztálnak. Nekem úgy tűnt, hogy ez leginkább egzisztenciális kérdés, ha a csökkenő gyermeklétszám miatt iskolákat kell majd bezárni, akkor azok lehetőleg magyar iskolák legyenek. Felháborító volt, hogy akadt, aki a magyar állami támogatással akart rendelkezni. Összességében azonban a szakemberek egyetértettek abban, hogy azért nem képesek a magyar gyerekek megtanulni az államnyelvet a magyar iskolákban, mert nem megfelelő rendszerben tanulják azt, nem megfelelő tankönyvekből."

A megbeszélést vezető Barta József a fórumot értékelve lapunknak elmondta: "Nagyon örültem, hogy miden meghívott eljött, vagy akadályoztatása esetén kompetens szakembert küldött maga helyett. Nagy volt az aktivitás, sokan a megbeszélés után kisebb körben tovább beszélgettek a felmerült kérdésekről. Sok konstruktív javaslat is elhangzott, amelyeket figyelembe veszünk, és december 7-én a járási tanács elé terjesztünk egy határozati javaslatot. Később levélben fordulunk az Oktatási Minisztériumhoz is.

Sajnos nacionalista megjegyzések is voltak, amelyeket sikerült megfelelően kezelnünk, és szakmai mederben tartanunk a megbeszélést. A járási tanács oktatási és nemzetiségi bizottságainak a fórumon jelen lévő vezetőivel és tagjaival egyetértünk abban, hogy nekünk mindenképpen ragaszkodnunk kell a törvényességhez. Ukrajna alkotmánya, a nemzetiségi kisebbségekről szóló törvény, a gyermekvédelmi és az önkormányzatokról szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van a nyelvükhöz, kultúrájukhoz, saját iskolákra, óvodákra, intézményekre tarthatnak igényt. De mivel Ukrajnában élünk, kötelességünk ismerni az államnyelvet, ezért dolgozunk ki most egy olyan programot, amelynek megvalósítása segíthet minket e cél mielőbbi elérésében. Ukrajnában mint államnyelvet kell tanítani az ukránt, de nem az anyanyelv tanításának módszereivel. A programba be kell vonni a magyar iskolákban dolgozó pedagógusokat is, akik gyakorlatból ismerik a most érvényben lévő tanterv hibáit. A mesebeli óriás példájából kiindulva, ne az erdőt akarjuk egyszerre hazavinni, mert az nem sikerülhet. Vigyünk inkább fát haza az erdőből."

-dózsa-