Menekültügy: A szabadság szigete Ukrajna?

2008. február 15., 09:00 , 370. szám

Ukrajna hovatovább a politikai menekültek Mekkájává válik - ezrek érkeznek ide az egykori Szovjetunió utódállamaiból, Ázsiából és Afrikából. De valódi szabadságot és biztonságot csak keveseknek garantálnak.

A legkülönbözőbb sorsú emberek vetődnek idővel ukrán földre. Mihail Gangan például Oroszországból szökött Vinnyicába. Az otthon betiltott Nemzeti Bolsevista Párt tagját ugyan Ukrajnába érkezésének pillanatában őrizetbe vették, mivel nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene az orosz hatóságok, miután azonban Gangan menekültstátusért folyamodott a migrációs hatóságokhoz, maga Jurij Lucenko belügyminiszter jelentette be, hogy szó sem lehet a kiadatásáról, amíg be nem fejeződött kérelmének kivizsgálása.

Az oroszok számára egyébként is vonzó a nyitott ukrán határ és a hatóságok liberális hozzáállása a menekültkérdéshez. A beutazáshoz számukra nem kell vízum, gyorsan beilleszkednek, viszonylag könnyen találhatnak munkát is, végül pedig nem kell félniük a politikai témák felemlegetésétől sem. Ukrajna egyfajta posztszovjet paradicsom, mondja egyikük, ahol valóban szólásszabadság van, bár ezt az itt lakók szinte észre sem veszik. Egyre többen érkeznek emiatt hozzánk a többi volt szovjet tagköztársaságból is. Igaz, többségük számára Ukrajna csupán ugródeszka Európa biztonságosabb országai felé. Ez nem csoda, figyelembe véve, hogy megfigyelők rámutatnak, az ukrán hatóságok valójában nem segítik a menekülteket, még csak biztonságukat sem minden esetben garantálják.

Jogvédők szerint Ukrajnában a menedékjog megadása ma még leginkább politikai kérdés. Mint hozzáteszik, amíg fontosabb a szomszédokkal fenntartott jó viszony, mint az emberi jogok, addig ez az ország változatlanul veszélyes hely marad a menekültek számára. A szomszédokon persze mindenekelőtt a Nagy Testvért, Oroszországot kell érteni, ahol nem is igen tagadják, hogy a Ganganéhoz hasonló ügyeket politikai kérdésként kezelik.

A menedékjog megszerzése azért fontos, mert garanciát jelent a kiadatás ellen, ugyanakkor lehetőséget ad a munkavállalásra is, szinte az állampolgárokéval azonos jogokat biztosít a menekült számára. A menekültstátust azonban igen nehéz megszerezni Ukrajnában. Az ukrán nemzetiségi és vallásügyi állami bizottság, a Goszkomnac, amely a menedékjog megadásáról dönt, a tavalyi 1700 ezirányú kérelemből mindössze harmincat elégített ki. A jogvédők az elutasítások nagy számát illetően rámutatnak, hogy a menekültstátus megadása iránti kérelem benyújtása bonyolult eljárás, s igen nyomós bizonyítékokkal kell alátámasztani, hogy a menekültet hazájában valóban politikai meggyőződése miatt üldözik. Arról azonban, hogy mi számít nyomós bizonyítéknak a bizottság szemében, semmit sem lehet tudni.

A posztszovjet térség menekültjei mellett potenciális célországként tekintenek Ukrajnára az ázsiaiak és afrikaiak is, akik a Goszkomnac adatai szerint leggyakrabban Afganisztánból, Bangladesből, Indiából, Pakisztánból és Szomáliából kerülnek ki. Többségük csak azért kér menedékjogot, hogy folytathassa az útját Európába, habár néha igazi politikai menekültekkel is találkozhatunk körükben.

Különösen a FÁK-tagállamokból érkezett politikai menekülteknek nehéz menedékjogot kapni Ukrajnában. Egy, a Korreszpondent című hetilapnak nyilatkozó jogvédő szerint bármelyik posztszovjet köztársaságból érkezett menekült ügyének kivizsgálása előtt a migrációs szolgálat munkatársa felhívja az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU). Ott rendszerint azt a tanácsot kapja, hogy ne bonyolódjék bele a soros konfliktusba a szomszédokkal, és ne fogadja el a kérelmező okmányait az ügy kivizsgálására. Végeredményben a valódi politikai menekülteket nemegyszer visszatoloncolják hazájukba, ahol jobb esetben börtön vár rájuk.

Erre a sorsra jutott többek között 11 üzbég ellenzéki is, akiket Ukrajna 2006 februárjában toloncolt vissza hazájukba. Szemléletes, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztossága szerint a 11 üzbégből kilencen menekültstátust kérelmező személyekként voltak nyilvántartva, következésképpen Ukrajnának nem volt joga kiadni őket Üzbegisztánnak.

De azok a menekültek sem számíthatnak túl sokra, akiknek szerencséjük volt, s maradhatnak Ukrajnában. Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának adatai szerint az országban, ahol 2265 menekült él, s ahol évente további mintegy 1500 személy kérelmezi a menedékjog megadását, alig valamivel több mint háromszáz fő számára tudnak lakhatást biztosítani. Tekintettel az állami támogatás hiányára, s arra, hogy a menedékjog megadásáig a munkavállalás is lehetetlen számukra, a menekülteknek gyakorta kell szembenézniük a nélkülözéssel. (Kárpátalja/Korreszpondent)