Vegetáriánus konyha

2008. március 14., 09:00 , 374. szám

Vidékünkön is egyre többen gondolják úgy, hogy az egészséges életmód keretein belül megváltoztatják az étrendjüket. Közülük sokan a vegetáriánus konyhában látják megújulásuk zálogát. Megkérdeztünk néhány kárpátaljai magyar vegetáriánust, hogy ők miért is "álltak át" a húsmentes táplálkozást előtérbe helyezők táborába.

Zoltán a húszas évei közepén járó fiatalember. Elmondása szerint a vegetáriánus táplálkozás az ő esetében nem elhatározásként, hanem szükségszerűségből alakult ki. "Gyerekkoromban egyszer azon kaptam magam, hogy nagyon megutáltam a húst. Rá sem tudtam nézni, mindig felfordult tőle a gyomrom. Ekkor lettem vegetáriánus - kényszerből. Idővel megszoktam a "zöldségkaját", s nem hiányzik a kalóriadús táplálék. Egyszerű ételeket fogyasztok, főleg zöldségeket, gyümölcsöket. A mindennapos menü úgy néz ki, hogy reggelire vajas, sült burgonyát eszem, délben valamilyen zöldséglevest és főzeléket ebédelek, estére pedig egy kis gyümölcsöt vagy salátát. Ma már nem tartom magam rendes vegetáriánusnak, ugyanis gyakran előfordul, hogy azokat az ételeket is elfogyasztom, ami nem tipikusan "vegás", hanem a hétköznapokból jól ismert eledelek. Természetesen az ilyen esetekben sem nyúlok a húsfélékhez, hanem csak a köretekhez: a tört krumplihoz, a makarónihoz stb. A szüleim a kezdettől fogva megértették a helyzetemet, s sokat segített, hogy támogatták az "ízlésemet". Édesanyám vállaira nehezedik a konyha vezetése, s nagyon igyekszik, hogy úgy alakítsa ki a mindennapi étrendet, hogy az az egész családnak megfeleljen. Így tértünk át mindannyian a szójára, amit a különféle húsok helyett fogyasztunk. A környezetemből azonban nagyon kevesen tudják, hogy vegetáriánus vagyok, csak a közeli barátaim és ismerőseim. Nem szégyellem, de nagydobra sem akartam verni, mert volt egy-két rossz tapasztalatom a vegetáriánusok "megtisztelése" kapcsán."

Judit szintén a növényi eredetű táplálékot részesíti előnyben, de ő azért, mert a szervezete, az egészségügyi állapota ezt igényelte. "13 évvel ezelőtt lettem vegetáriánus egészségügyi problémák miatt. Azután már meggyőződésből maradtam ennél az életformánál: láttam a tévében egy-két riportot, amit különböző baromfifeldolgozó cégekben forgattak, illetve olyat, amiben azt mutatták be, hogy hogyan készítik a hústermékeket. Attól kezdve megundorodtam a hústól, nem is hiányolom. Aki nem vegetáriánus, az el se tudja képzelni, mennyiféle ízletes ételt lehet elkészíteni zöldségből és gyümölcsből. Bármilyen zöldséget elkészíthetünk sütve, főzve, párolva, a húst pedig szójával helyettesíthetjük. A napi étrendem a következő: reggelire bundás kenyeret vagy rántottát, palacsintát vagy vajas-sajtos kenyeret fogyasztok teával, de csak zöldteát iszom. Ebédre zöldséglevest, valamilyen habart levest, esetleg szójából készült "húslevest" eszem, ami ugyanolyan finom, mint az eredeti, ha jól van fűszerezve. Másodikra vagy rántott karfiolt, cukkínit, sütött, főzött tököt vagy ezekből készített pörköltszerűséget készítek. Ez utóbbit szójából készítem a leggyakrabban, ha viszont a levesben már használtam szóját, akkor a második fogás mindig valamilyen zöldséges étel. Vacsorára valamilyen könnyen emészthető, alacsony kalóriatartalmú eledelt fogyasztok, ami lehet valamiféle tejes étel vagy palacsinta, esetleg egy saláta. Az alapanyagokat, mivel városi vagyok, a bevásárlóközpontokból szerzem be, ami igencsak megkönnyíti a pénztárcámat. A zöldséget, gyümölcsöt azonban faluról hozom, saját magunk termeljük meg. Gyümölcsfogyasztás szempontjából fontos tényező, hogy milyen évszak van. Télen inkább a déligyümölcsök jöhetnek szóba a különféle saláták elkészítésénél: a narancs, a mandarin, az avokadó, a mangó. Nyáron sokkal bővebb a választék, ilyenkor jöhet az eper, a ribizli, a körte, az alma. Amióta vegetáriánus lettem, sokkal jobban érzem magam, nincs nehézség a gyomromban, egészségesebbnek érzem magam. A családomban senki sem vegetáriánus, ezért nehezen fogadták el, hogy én az vagyok. Az első két évben nagyon ki kellett harcolnom, hogy mit akarok. Később megszokták a helyzetet, s ma már nincs belőle probléma, bár ők folytatják a húsevést. Külön készítünk vegetáriánus és nem vegetáriánus ételeket, így kerüljük el a konfliktushelyzeteket. A távolabbi rokonságom között volt olyan, aki nehezen értette meg a helyzetet, de mára már elfogadták. A baráti körömben is van ilyen étrendű, úgyhogy van kivel megbeszélni a felmerülő problémákat, recepteket, kalóriatáblázatot cserélni."

Snicer