Húsvét a Rákóczi-főiskolán

2008. március 28., 09:00 , 376. szám

Már szokássá vált a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, hogy diákok és tanárok kedves ünnepséggel készüljenek húsvétra, ami egyszerre segít ráhangolódni a rohanós hétköznapokban az ünnep hangulatára, s szolgálja a hagyományok ápolását, a nemzeti identitás erősítését is.

– Hála istennek, Kárpátalján még nagyon sok húsvéti autentikus hagyomány elevenen él, egyes szokások azonban már kihalóban vannak. Ez a rendezvény azt a célt szolgálja, hogy tudatosítsuk a főiskola diákjaiban s vendégeinkben, mennyire fontos megőrizni őket – mondta el lapunknak dr. Kész Rita néprajzkutató, a rendezvény házigazdája, akinek ez alkalommal salánki hagyományőrzők segítettek a hangulatteremtésben.

Az idei alkalom azért is rendhagyó volt, mivel bemelegítésképpen magyar szakos diákok egy csoportja Húsvét az irodalomban címmel zenés irodalmi összeállítást adott elő, amelyben többek között Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Dsida Jenő, Pilinszky János versei hangzottak el.

A továbbiakban Kész Rita szólt az ünnepek szerepéről a közösségek és az egyén életében, majd ismertette húsvéti hagyományainkat. A szakember röviden bemutatta a szentelményeket is, mindazt tehát, amit a kárpátaljai római és görög katolikus hívők húsvét vasárnapján hagyományosan megszentelnek a templomban, s mesélt az ezekhez fűződő hiedelmekről és hagyományokról. Az előadó a szemléltetésről is gondoskodott egy jól megrakott húsvéti kosár formájában, amelyből egymás után került elő a pászka vagy húsvéti kalács, a sonka, a házikolbász, a hímes tojás, a bor, az úgynevezett sárgatúró és a vajból megformált kisbárány. A "szemléltető eszközök" nem mentek veszendőbe, mert a hálás és éhes publikum jóízűen elfogyasztott mindent az utolsó morzsáig.

Ezt követően a főiskola diákjai hazulról hozott locsolóverseket adtak elő, majd, hogy teljes legyen az élmény, meg is locsolták a hallgatóság szebbik nemhez tartozó részét.

Az "elmélet" után következett a gyakorlat. A salánki Zán Nóra néni, valamint a kicce (íróka) és viasz segítségével mindenki kipróbálhatta a tojásfestés hagyományos technikáját. Két kézműves, Kalanics Éva, a Salánki Mikes Kelemen Középiskola tanárnője és Kalanics Béla, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum tanára gondoskodott arról, hogy a bátrabbak természetes anyagokból különféle húsvéti dekorációkat készíthessenek, amelyeket haza is lehetett vinni.

Ugyancsak a húsvéttal és hagyományainkkal kapcsolatos hír, hogy a KMKSZ szervezésében a salánki hagyományőrző csoport képviselte idén Kárpátalját a Kikelet húsvétváró rendezvényen a budai várban, ahol a gyerekek böjti körjátékokat adtak elő, míg a felnőttek kóstolót kínáltak a hagyományos salánki húsvéti ételekből, illetve a tojásfestés máig élő helyi technikáját is bemutatták.

hk