A táplálékkiegészítők nem csodaszerek, sőt...

2008. március 28., 09:00 , 376. szám

Vannak, akik esküsznek rájuk, s olyanok is, akik mindössze korunk egyik divathóbortjának tartják. Tény, hogy egyre több úgynevezett táplálékkiegészítőt használunk. Az alábbiakban annak jártunk utána, hasznosak-e, veszélyesek-e ezek a szerek.

A táplálékkiegészítők olyan gyűjtőfogalom, amely a legkülönfélébb összetételű és hatású gyógyszernek nem minősülő készítményeket takarja. Táplálék-kiegészítőt használunk szervezetünk formában tartására, teljesítményének fokozására, valamint ellenálló-képessége helyreállítására, növelésére, regenerációjának elősegítésére, salakmentesítésére és az öregedés lassítására egyaránt. Ide tartoznak a sportolók és testépítők legkülönfélébb teljesítménynövelő szerei, s a betegek által nemegyszer csodaszereknek tekintett készítmények, természetgyógyászati szerek is. Hatásmechanizmusukhoz hasonlóan összetételük is a legkülönfélébb lehet, kezdve a hagyományos vitaminoktól és nyomelemektől egészen az egzotikus állati és növényi eredetű kivonatokig, illetve laboratóriumokban előállított szupervegyületekig. Igen változatos a megjelenési formájuk is, hiszen tablettában, kapszulában, cseppek, levek, teák és granulátumok formájában egyaránt előfordulhatnak.

Az utóbbi években-évtizedekben a táplálékkiegészítők gyártása a gyógyszer- és élelmiszeripar egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. A patikák és szakboltok polcait ellepik a legkülönfélébb készítmények, a gyártók hetente jelentkeznek újabbnál újabb "csodaszerekkel". Hazai adatok híján íme egyetlen külföldi példa: a multivitaminok, izomfejlesztő szerek és egyéb táplálékkiegészítők eladása csupán az Egyesült Államokban évi 23 milliárd dollár hasznot hoz.

Az általunk megkérdezett orvosok kivétel nélkül fontosnak tartják a táplálékkiegészítőket a gyógyítás, az emberi szervezet karbantartása szempontjából. Egyúttal azonban óvatosságra intenek, a lehetséges veszélyekre is figyelmeztetnek.

Jóllehet az emberek többsége a kiegyensúlyozott étrend mellett minden szükséges tápanyaghoz hozzájut, egyre többen szednek táplálékkiegészítőket. Minden esetben tisztában kell lenni azonban az ajánlott mennyiségi korlátokkal. Hosszú ideig tartó, nagy mennyiségű fogyasztásuk ugyanis bizonyos esetekben több kárt okoz, mint amennyit használ. Fontos tehát, hogy tudjuk, milyen vitaminból vagy ásványi anyagból mennyire van szüksége a szervezetünknek. Törekedjünk arra, hogy minél egészségesebben és kiegyensúlyozottabban táplálkozzunk, így elkerülhetjük a táplálék-kiegészítők alkalmazását, melyek amúgy sem mindig pénztárcabarátok - javasolják a szakemberek.

Különösen fontos a kellő óvatosság a betegeknél. Hajlamosak vagyunk az öngyógyításra, s a gyógyulás reményében néha kritika nélkül elhisszük mindazt, amit egy adott készítményről olvasunk vagy embertársainktól hallunk. További probléma, hogy nem mindig vagyunk tisztában az adott készítmény hatásmechanizmusával, így fogyasztásuk következményeit sem tudjuk helyesen megítélni.

A beregszászi dr. Kertész Árpád felhívja a figyelmet arra is, hogy gyógyszerek és táplálékkiegészítők együttes szedése csak az orvos tudtával és felügyelete mellett javallott. A különböző hatóanyagok kölcsönhatása a legváltozatosabb lehet, ezért ezt minden esetben beszéljük meg kezelőorvosunkkal. Például több anyag - így a Q10 is - veszélyesen fokozhatja az alvadásgátló gyógyszerek hatását. Számos egyéb készítmény a vérnyomás beállítására használt gyógyszeripari termékek hatását befolyásolja számottevően, ami szintén veszélyes helyzeteket teremthet. Ha az orvos nem is kérdez rá a gyógyszerek felírásakor, mindenképpen számoljunk be neki arról, milyen egyéb táplálékkiegészítőket vagy természetgyógyászati készítményeket szedünk, esetleg szándékozunk szedni a jövőben - figyelmeztet a doktor.

Az emberek általában azt gondolják, hogy a patikában árusított készítmények biztonságosak. Az utóbbi években azonban mind több adat bizonyítja, hogy ez sajnos tévhit. A szabályozás világszerte olyan, hogy ezeknek az anyagoknak a forgalomba kerülése legtöbbször csak egyszerű bejelentési folyamat, összetételüket nem vizsgálják olyan tüzetesen, mint a gyógyszerekét, senki sem tudja, hogy például a természetes eredetűnek mondott teakeverék milyen növényvédőszer-szennyezéseket tartalmaz. Ukrajnában további problémát jelenthet, hogy egyes becslések szerint a patikákban árult készítmények akár egyötöde is hamisítvány lehet.

A szakértők azt tanácsolják, a vásárló hasonló módon legyen igényes és kritikus a táplálékkiegészítők beszerzésekor is, mint amikor az élelmiszerboltban megveszi a vacsorát. A megvett készítmény dobozán keresse meg az engedélyező, ellenőrző hivatal jóváhagyó jelzését.

Végül, de nem utolsósorban: a táplálékkiegészítők általában biztonságos anyagok, de ezeknek az esetleges nemkívánatos hatásait, mellékhatásait sehol a világon, soha nem ellenőrizték olyan gondossággal, mint ahogyan az a gyógyszeripar készítményei esetén kötelező. Ezt mindenkinek tudnia kell és ha bármilyen kellemetlen hatást észlel, annak okát keresve gondolnia kell a természetgyógyászati szerekre is.

hk