Dercenben virul a Gyöngyösbokréta

2008. május 16., 10:00 , 383. szám

A napokban magyarországi vendégszereplésről tért haza a Kárpátalján immár hosszú évek óta méltán népszerű Gyöngyösbokréta Népi Együttes. Ennek apropóján Korolovics Valériát, a házigazda derceni művelődési ház vezetőjét és férjét, Korolovics Zsoltot, az iskoláskorú táncosok művészeti vezetőjét az együttes múltjáról és jelenéről faggattuk.

– A Gyöngyösbokréta 1975-ben alakult, s akkoriban még 60-65 főből állt az együttes – mesél a múltról Korolovics Valéria. – Szávina Ilona, a művelődési ház akkori vezetője éveken keresztül nagyon lelkiismeretesen végezte ezt a munkát. Azóta is megszakítás nélkül működik az együttes, egymást követik a színpadon a táncosok generációi. Némi gondot jelent ugyan, hogy a gyerekek egy része már a kilencedik osztály elvégzése után otthagyja a csapatot, mivel valamelyik gimnáziumban tanul tovább, szerencsére azonban nincs gond az utánpótlással. Folyamatosan jelentkeznek a gyerekek, s 2-3 év felkészítő munka után be is kerülhetnek az együttesbe.

– Az együttes programját elsősorban a nagyobb magyar tájegységek táncai alkotják – folytatja a bemutatkozást Korolovics Zsolt. – Így például van szatmári, kalotaszegi, dél-alföldi táncunk is. Jelentős műsorszámunk a derceni lakodalmas, amit már számos helyen és alkalommal mutattunk be sikerrel. Ugyancsak helyi színfoltja műsorunknak a beregi tánc. Most tanuljuk a mezőségi táncot, s tervbe vettük, hogy egy kalocsai tánccal is bővítjük a repertoárunkat. Mivel Kárpátalja soknemzetiségű vidék, szerepel a műsorunkban egy beregszentmiklósi ruszin tánc is. Elterveztük továbbá, hogy egy-egy alkalommal megpróbáljuk bemutatni valamennyi itt élő nemzetiség hagyományait, így például a szlovák és román táncokat is. Tapasztalataink is azt mutatják, hogy egy kárpátaljai együttestől szinte elvárják, hogy ízelítőt adjon a régió nemzetiségi táncaiból.

– Miből lehet manapság fenntartani egy együttest? Egyáltalán, támogatja ma még valaki a kultúrát?

– Tavaly jelentősebb támogatásban részesültünk a területileg illetékes munkácsi járási kulturális osztálytól, amit teljes egészében fellépőruhák varratására fordítottunk – kezdi a számvetést Zsolt. – Így készült el 12 teljes férfi és 12 női öltözet. Nagyon örültünk a Szülőföld Alap ugyancsak jelentős támogatásának is, melyet a KMKSZ megyei szervezete pályázott meg részünkre. Ezt a támogatást 24 pár csizma beszerzésére fordítottuk. A gyerekek olyan elnyúzott csizmákban táncoltak már az utóbbi időben, amelyeknek egyetlen tánctól hol a sarka, hol a talpa vált le.

– Ilyen támogatások azonban nagyon ritkán adódnak, talán ha öt- vagy tízévenként egyszer – teszi hozzá Valéria. – Egyébként a hétköznapokban a derceni önkormányzat támogatja az együttesünket lehetőségeihez mérten. Néha előfordul, hogy nagyobb utazások alkalmával útiköltség-hozzájárulást is kapnak a gyerekek. Érthető azonban, hogy bár minden tőlük telhetőt megtesznek az együttesért, a jelenlegi gazdasági helyzetben nem jut elegendő pénz a kultúrára. Időnként még a művelődési ház épületének fenntartása is gondot okoz.

– Nyílik alkalom mostanság a fellépésre?

– Nagy örömünkre éppen az elmúlt napokban sikerült eljutnunk Magyarországra, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaszőlősre és Tomajmonostorára – meséli Zsolt. – A Magyar Televízió egyik műsorában láttak minket a vendéglátók és nagyon megtetszett nekik a produkciónk. Felvették a kapcsolatot az önkormányzatunkkal, így kerülhetett sor az utazásra és arra, hogy részt vehettünk a két község majálisán, s mindkét településen előadhattuk a programunkat.

– Miután a külföldi fellépések azért nem olyan gyakoriak az együttes életében, érthető, hogy a gyerekek nagyon örültek az útnak – teszi hozzá Valéria. – Volt köztük olyan, aki korábban még soha nem járt Magyarországon. Nagyszerű fogadtatásban részesültünk. Nagyon jól éreztük magunkat mindannyian, s arra is alkalmunk nyílt, hogy megnézhessük más együttesek műsorát. Megható volt, hogy Kerekes András polgármester búcsúzáskor külön kihangsúlyozta: visszavárnak minket, s úgy jöjjünk Tiszaszőlősre, mintha haza jönnénk. Itt kell elmondanom, hogy ezt az utazást a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által a Magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztériumtól elnyert támogatás tette lehetővé, amelyet ezúton is szeretnénk megköszönni. Köszönettel tartozunk továbbá a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának is, hogy rendkívüli megértést és empátiát tanúsítva mindössze három munkanap alatt elbírálta az együttes tagjainak vízumkérelmét.

– Mik a további terveik?

– Az már bizonyos, hogy június 28-29-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ópályiban, Dercen testvértelepülésén lépünk fel a hagyományos nemzetközi aratófesztiválon. Szeretnénk ezen kívül minél több helyi, kárpátaljai eseményen is fellépni a nyár folyamán, minden megyei, járási rendezvényre vagy falunapra szóló felkérést szívesen fogadunk – mondta el lapunknak végezetül Korolovics Valéria.

hk