2008. július 25.

2008. július 25., 10:00 , 393. szám

A mai napon a római katolikus egyház Máté evangéliumának 13. fejezetéből a 44-52. verseket olvassa. A földbe rejtett kincs, az igazgyöngy, a kivetett háló - mindegyik egy-egy hasonlat a mennyek országáról.

Ezekkel a hasonlatokkal Jézus arra tanít bennünket, hogy a mennyek országáért érdemes mindent eladni. Hozzá kell tenni e hasonlathoz, hogy a mennyek országát nem lehet pénzért megvenni. Az Úristen a szándékunkat tartja szem előtt. Azt nézi, hogy mennyire fontos nekünk a mennyek országa.

A mai embernek sokszor nem is az a kérdése, hogyan kell bejutni a mennyek országába, mit kell ezért tenni, hanem hogy egyáltalán létezik-e mennyek országa.

A mennyek országa létezését bebizonyítani a legjobban mi, keresztények tudjuk. Az ősegyház keresztényei úgy tettek tanúságot a halál utáni életről, hogy vállalták a vértanúhalált. Inkább meghaltak, mintsem megtagadják az Úristent. Mi a mai korban úgy tudunk tanúskodni a mennyek országáról, hogy a hétköznapjainkban jót teszünk másokkal, amiből nincs hasznunk. Lehetőleg minél kevesebben lássák jótetteinket, és a Mennyei Atya, aki a rejtekben is lát, megfizet nekünk. Egy idő után az emberek észreveszik jótetteinket, s fölteszik önmagukban a kérdést: miért teszi, mi a haszna belőle? Jócselekedeteink előbb-utóbb az Istenre mutatnak. A jótetteink által "eladjuk" az időnket, önmagunkat, hogy "megvegyük" a Mennyek Országát.

Pogány István