Lesz-e idén szőlő, bor?

2008. augusztus 29., 10:00 , 398. szám

Közeledik az ősz, vele együtt pedig a szüret, a borkészítés ideje, s ez - borkedvelő nemzet lévén - sokak számára fontos időszak. Az idei év időjárása azonban már többször "módosította" a gyümölcstermesztők számításait. A Beregvidék neves szőlész-borász szakértőit kértük fel, mondják el, mit várnak az idei szürettől.

Sass Károly kígyósi borász, a település bortermelőit tömörítő kígyósi hegyközség elnöke: Az idei nyár esőben bővelkedő időjárása igencsak befolyásolta a szőlősgazdák terveit. A sok csapadék ugyanis kedvezett a különböző betegségek - peronoszpóra, barnarothadás, lisztharmat stb. - terjedésének. A fertőzések mértéke lényegesen túlszárnyalta az előző évekét. Ez felborította sok helyen a vegyszeres védelmet, mert a termelők többsége egy-két betegség elleni szert alkalmazott a szőlőben, aztán mire rájött a pillanatnyi hibára és más szereket is alkalmazott, addig a betegség már éreztette hatását. Jómagam kb. 4,5 hektáron gazdálkodom szőlővel, és szerencsém volt annyiban, hogy viszonylag időben tettem meg a szükséges lépéseket: komplex vegyszereket alkalmaztam, melyek több betegség leküzdésére alkalmasak. A környező szőlőültetvényeken azonban már nagyobbak a károk, így a tavalyinál sokkal kisebb lesz a termésmennyiség. Lehet reménykedni még a szőlő jó minőségű cukorfokában, aminek viszont függvénye az, hogy továbbra is meleg, napsütésben bővelkedő legyen az időjárás. Én viszonylag elégedett vagyok: úgy néz ki, hogy lesznek olyan fajták, melyek 60-80 mázsát fognak elérni hektáronként, ami elég jó eredmény. A borkészítés kérdése tehát megoldott: lesz elegendő, sőt ha minden jól megy, eladásra is fog jutni.

Parászka György benei borász, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola gyakorlati szakoktatója: Az idei időjárás nagy esői következtében el lehet mondani, hogy a szőlőt támadó majd valamennyi betegség - fakórothadás, barnarothadás, szürkerothadás, lisztharmat, peronoszpóra stb. - komolyan kihatott a szőlőállományra, ami nemcsak Benében, hanem az egész Beregvidéken és Magyarországon is nagyon komolyan érezteti hatását. A rengeteg vegyszeres kezelés is nagyon kevés eredményt nyújtott. A probléma gyökere az, hogy a betegségek akkor támadtak, amikor a szőlőbogyók még zsendültek. Zsendülés alatt az érés előtti állapotot értjük. Ekkor még nem volt cukortartalom a bogyókban, így az nem tudott védekezni az őt támadó betegségekkel szemben. Az idei évet a tavalyival párhuzamba állítva elmondható, hogy akkor talán mindössze egyetlen komolyabb betegség fenyegette a szőlőket: a lisztharmat. Idén viszont szinte mindegyik "képviseltette magát." Fokozott, komplex vegyszeres kezelést kellett alkalmazni, amit viszont nagy mértékben hátráltatott az erős eső, ami lemosta azokat a szőlőről, így a hatásuk gyengült. Így komoly károk keletkeztek mind a csemege-, mind a borszőlőfajtákban. Némely gazdák megúszták 20-40 százalékos veszteséggel, ami a sikeres védekezéssel magyarázható. De becslésem szerint sajnos a Beregszász környéki szőlőültetvények többségében legalább 80 százalékos a kár. Olyan termésmennyiségre és minőségre nem számítunk, mint az előző években, de azért lesz szőlő és bor. Reménykedünk abban, hogy a szőlő megfelelő cukortartalma majd kárpótol bennünket. Ez még nem tudni, milyen lesz, tekintve, hogy még most fog igazán érni a szőlő, de természetesen minden az elkövetkező időjárás függvénye. Reméljük, hogy a szőlő cukortartalma eléri majd legalább a 20 fokot, ami már kielégítőnek mondható a minőség szempontjából.

Én 1,5 hektáron gazdálkodom, majdnem 200 szőlőfajta van a birtokomban. Ezeknek a mostani időjárás alatt tanúsított tűrőképessége alapján le tudtam vonni a megfelelő következtetéseket, melyeket a jövőben hasznosítani fogok. Megfigyeltem például, mely fajták bírják jobban a körülményeket és rezisztensebbek a betegségekkel szemben. Ilyennek bizonyult pl. a Bianka, a Pölöskei muskotály és a Néró. Kevésbé ellenállóbbnak bizonyultak olyan szőlők, mint pl. a vörös csemegefajták, melyek a tapasztalatok alapján a 60-90 százalékos veszteséget is elérték.

Minden gazda figyelmébe ajánlom egyik első és legfontosabb lépésként a megelőző védekezést: mert bár nincs olyan szőlő, mely még megfelelő védekezés esetén is veszteség nélkül úszna meg egy-egy komolyabb járványt, lényeges azonban, hogy elenyésző-e a kár, vagy pedig számottevő.

Jakab Sándor beregszászi borász, a Beregszászi Szent Vencel Borrend főpohárnoka: Az utóbbi években eléggé szélsőségessé kezd válni az időjárás. Ez kedvezőtlenül hat a szőlészet(ek)re, de sajnos kedvezően a különböző betegségek terjedésére. A szőlő lisztharmata már évek óta károsítja a szőlőültetvényeket. A gond részben ott keresendő, hogy már két éve nincs megfelelő fagy, hogy elpusztítsa a lisztharmat spóráit. Azonkívül itt vannak a csapadékot kedvelő gombabetegségek is. Az idei év sok szőlésznek próbára tette az erejét arra vonatkozóan, hogyan tudja megmenteni a szőlőjét. Nagyon kevés volt az olyan gazda, akinek tíz százalék alatt volt a kára. Több helyen jégkár is befolyásolta a szőlőállomány fejlődését. Azt kell mondani, hogy összességében elégséges termés mutatkozik, de természetesen semmit sem szabad elkiabálni, a szüretig még sok minden történhet.

Mint mondtam, nagyon kevés gazda úszta meg olcsón ezt az időjárást, többségük egy hektár körüli területen gazdálkodó kistermelő. Ha pedig a későbbiekben nem lesz elégséges mennyiségű szőlő, az természetesen magával vonja az árak emelkedését mind a szőlőt, mind pedig majd az ebből készült bort felvásárlók esetében. Tavaly a szüretet követően ritkán volt 5 hrivnya alatt a szőlő ára, ami elég magas. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a tavalyinál is nagyobb árakkal kell majd számolni a felvásárlóknak.

A gazdák egy része most abban reménykedik, hogy ha a termés mennyisége nem is, legalább a szőlő minősége - cukortartalma - jó lesz. Ennek függvénye természetesen a szép napos idő. Tavaly az időjárás kegyének hála a szőlő nagyon hamar beérett, szeptember elején a legtöbb fajta már magas cukortartalommal rendelkezett. Az idén több mint valószínű, hogy ez nem fog megismétlődni, de végleges következtetésre majd csak a későbbiekben számíthatunk.

Fischer Zsolt