Milován Sándor: "1956 örökösei vagyunk"

1956-os megemlékezések Kárpátalján

2008. október 31., 09:00 , 407. szám
Az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház stúdiójának ünnepi előadása

Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartotta központi megemlékezését nemzeti ünnepünkön, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).

Az ünnepi hangulatot fokozta, hogy a főiskolának ma otthont adó volt törvényszéki palota impozáns főlépcsőjén a megemlékezés alkalmából a Rákóczi Szövetség Beregszászi Ifjúsági Szervezetének tagjai alkottak díszsorfalat ötvenhatos, azaz "lyukas" magyar zászlócskákkal a kezükben.

Az impozáns Esztergom teremben a házigazdák nevében Orosz Géza, a beregszászi főiskola rektorhelyettese köszöntötte az egybegyűlteket, majd felkérte Kozma Pétert, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés alelnökét, hogy tartsa meg ünnepi beszédét.

A forradalom hősei nagy dolgot műveltek, mert megmutatták a nemzetnek, Európának, a világnak, hogy a hazugság és a gonosz csak ideig-óráig diadalmaskodhat, állapította meg a szónok, hozzátéve: "1956 igazsága kíméletlenül szembesítette a korabeli hatalom gyakorlóit, szembesített az elhallgatás és elhallgattatás évtizedei alatt és kíméletlenül szembesít ma is jelenünkkel. Az igazságra teremtett lélek ereje tört rést a kommunizmus hazugságokra épített világán, és írta felül a reálpolitika megrendíthetetlennek gondolt kompromisszumait. Azt, amit megcáfolhatatlan dogmaként akartak egy nemzetre kényszeríteni: hogy a diktatúra megrendíthetetlen".

A továbbiakban Kozma Péter párhuzamot vont 1956 és a magyarság történelmének egy másik kiemelkedő eseményével, az 1848-49-es forradalommal és szabadságharccal. Többek között rámutatott: mindkét forradalmunkat külső erők verték le, mind a két esetben csak magára számíthatott a magyar. "Tanácsot, ámulatot, csodálatot kivívtunk és kaptunk, de segítséget nem" - emlékeztetett. További hasonlatosság két forradalmunk között, hogy mindkét esetben azt ígérték a győztesek, nem lesz megtorlás, mégis megtörtént. "Hasonlatosság van abban is, ahogyan a történelmi emlékezet az idő múlásával halványul: a hóhér Ferenc Józsefből "Ferenc Jóska" lett, s a "gyilkos, hazaáruló" Kádár Jánosból "Kádár apánk" - jelezte a szónok.

Mi végre voltak a véráldozatok? - tette fel a költői kérdést a továbbiakban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, s mindjárt meg is válaszolta azt: "Meggyőződésem, hogy 1956 Magyarországa nélkül nem lett volna 1968 prágai tavasza, 1970, 1980-81 Lengyelországa, s nem lett volna 1989 őszén rendszerváltás, nem omlott volna le a berlini fal. A kommunizmus agyaglábakon álló ingatag épületének bontását a magyar forradalom harcosai kezdték el."

"Nehéz méltónak lenni ennyi áldozatra, mondja az író. A mi felelősségünk és kötelességünk, hogy legyünk azok mindennapi példamutatással, cselekedettel és a közjó szolgálatával" - zárta beszédét Kozma Péter.

Az 1956-os kárpátaljai események résztvevőinek nevében Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke szólt az ünneplő közönséghez, azt hangsúlyozva, hogy a nemzeti ünnep mindig kapocs a múlt és a jövő között. "Miénk a staféta, az ünnep jelentőségét nekünk kell megadni és továbbadni a jövő nemzedékének" - hangsúlyozta, majd feltette a kérdést: milyen ötvenhatot kaptunk? "Egy elferdített, sárba tiport ötvenhatot kaptunk. Lassan húsz éve tisztogatjuk, és próbáljuk megadni a méltóságát ennek az ünnepnek - állapította meg Milován Sándor.

"Nagyon fontos, hogy a maga valóságában ragyogjon, de nagyon fontos a foglalat is, hogy pontosan lássuk, mi történt 1956-ban; nemcsak Magyarországon, nemcsak ebben a nagy harcban a sötét kommunista uralommal szemben, hanem látnunk kell azt is, hogyan állt hozzá a világ" - hangsúlyozta a KMKSZ alelnöke, sajnálattal állapítva meg, hogy tizenegy évvel a második világháború után senki nem akarta, hogy a csatlós országok közül éppen a leigázott Magyarország kapja meg a szabadságot. A szabad világ bűne a forradalommal egy időben kirobbantott szuezi-válság.

"Keresztény ember a templomból kijőve magával viszi a kereszténységet az életbe. Azt szeretném, ha az ünnep után magyarságunkat magunkkal vinnénk, és úgy élnénk, hogy látszódjék, örökösök vagyunk, 1956 örökösei" - mondta végezetül Milován Sándor.

A továbbiakban a Rákóczi Szövetség helyi ifjúsági szervezetének fiataljai egy-egy szál virággal köszöntötték Molnár Lászlót, Perduk Tibor Árpádot és Milován Sándort, az 1956-os kárpátaljai események résztvevőit, az 1956-os Emlékérem kitüntetettjeit. Az ünnepség záróakkordjaként fellépett a rendezvényen a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház ifjúsági csoportja. Az ifjú színészpalánták az alkalomhoz illő irodalmi összeállítást adtak elő Vidnyánszky Éva rendezésében.

Az eseményen megjelent többek között Bacskai József, a beregszászi konzulátus főkonzulja, dr. Nagy Attila, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának konzulja, dr. Nagy Petronella, a beregszászi konzulátus konzulja, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese, a KMKSZ alelnöke, Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a beregszászi főiskola elnöke, dr. Soós Kálmán, a főiskola rektora.

szcs