2008. november 21.

2008. november 21., 09:00 , 410. szám

Az úr akkor ráparancsolt a szolgákra: menjetek ki az országútra és a sövények mentére, kényszerítsetek be mindenkit, hogy megteljék a házam. Mondom nektek: senki sem ízleli meg lakomámat azok közül, akik hivatalosak voltak. Lk 14.23-24

Jézus e példabeszéden keresztül bemutatta nekünk az Atyát, aki saját országába, vagyis a földön lévő házába hívta meg az embereket.

A nagy vacsorát készítő ember gazdag volt, egészen biztos, hogy gazdag barátait, ismerőseit, városának vezető embereit hívta meg. A meghívottak azonban mindnyájan kimentették magukat, és a házigazda úgy döntött, hogy városának szegényeivel tesz jót. A nagy teremben azonban még mindig maradt üres hely. A gazda parancsa szerint a szolgák kimentek az utakra és ösvényekhez, és behívták az idegeneket, hogy megteljék a ház. Így maradtak ki a nagy vacsorából azok, akiket a gazda meghívott és lettek részesei azok, akikre először nem is gondolt, de a meghívást készségesen elfogadták.

Jézus a választott nép magatartását állítja elénk: amikor látta, hogy a főembereknek nem kell az Evangélium, tanításával a szegény zsidóság felé fordult. Így lettek a lenézett, egyszerű emberekből Jézus meghívottjai, akik méltókká lettek arra, hogy Isten országába bekerüljenek.

Őseink megtérése után mi már beleszülettünk a keresztény hitbe, a választottakhoz és meghívottakhoz tartozunk, s ezt nagy kegyelemnek kell tartani. Nem hallgathatjuk el, hogy amint a meghívottak tették, mi keresztények is visszautasíthatjuk a meghívást. Isten kiválasztását el is lehet játszani vagy veszíteni, de akkor kár volt élni a földön.

Hallgassuk Jézus tanítását és kövessük azt, hogy Isten országába való meghívásunkat megtarthassuk.

Egressy Miklós