Ravaszkodó egyetemek, szigorodó oktatási törvény

Felsőoktatási tanácskozás Odesszában

A pedagógusképzéssel és -továbbképzéssel összefüggő aktuális kérdések kerültek napirendre azon a minapi nagyszabású összukrajnai konferencián, amelyre Odesszában, az Usinszkij Dél-ukrajnai Állami Pedagógiai Egyetemen került sor. A tanácskozásra az ukrajnai pedagógiai college-ok, a pedagógiai főiskolák és egyetemek, a klasszikus egyetemek vezetői kaptak meghívást, de ott voltak a megyei oktatási főosztályok és továbbképző intézetek vezetői, az Ukrán Tudományos Akadémia és a független vizsgaközpontok képviselői is. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát a tanácskozáson dr. Soós Kálmán rektor képviselte, akitől egyebek mellett az iránt érdeklődtünk, miként érintik a konferencián elhangzottak a kárpátaljai magyar felsőoktatást.

- A tanácskozás rangját jelzi, hogy a résztvevők előtt felszólalt Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter is. Mit "üzent" a miniszter az átalakulóban lévő felsőoktatás képviselőinek?

- A miniszter beszédében kitért azokra az új kihívásokra, amelyek a pedagógusképzés szereplőit jelenleg Ukrajna-szerte foglalkoztatják. Vakarcsuk hangsúlyozta: komoly kihívása napjainknak, hogy az egyetemek az utóbbi időben nem akarnak pedagógusokat képezni, ehelyett inkább közgazdászokat, jogászokat képeznek. Az oktatási miniszter azt ígérte, az állami megrendelések szabályozásával igyekeznek változtatni ezen a gyakorlaton.

Vakarcsuk úr kitért az államnyelv oktatásának és használatának problémájára is. Mint hangsúlyozta, a keleti és déli régiókban kis százalékban oktatnak államnyelvet és államnyelven a felsőoktatási intézményekben, holott a diákoknak ott is alkotmányos joguk, hogy államnyelven hallgathassák az előadásokat. Szerinte ez elsősorban a szóban forgó oktatási intézmények vezetőinek akaratától függ. Mint rámutatott, nem érti, hogy amennyiben az adott régióban nincs elegendő tanár, aki ukrán nyelven adna elő, miért nem hívnak ilyen tanerőt Nyugat-Ukrajnából.

A miniszter arra is rámutatott, hogy a felsőoktatási intézmények nem minden esetben adnak meg valós információkat végzőseik elhelyezkedését illetően. Nem minden esetben tisztázott ennél fogva az sem, tette hozzá, hogy az egyes megyékben mi a valós helyzet a pedgógusokkal való ellátottság tekintetében.

Ivan Vakarcsuk kitért arra is, hogy idén először az új érettségi vizsgarendszer szerint történt a felvételi a felsőoktatási intézményekbe. Mint mondta, előfordult, hogy egyes felsőoktatási intézmények olyan diákokat is felvettek, akik a független tesztelésen 124 pont alatt teljesítettek. Vakarcsuk figyelmeztette az érintetteket, hogy tegyenek rendet e tekintetben, ellenkező esetben a minisztérium az ügyészséghez fordul.

A jövő évi felvételi kampánnyal kapcsolatban a miniszter azt kifogásolta, hogy számos felsőoktatási intézmény máig nem tette közzé, illetve nem küldte meg az oktatási és tudományos minisztériumnak a felvételi szabályzatát, minek következtében a diákok nem tudják tervezni a jövőjüket. Vakarcsuk kilátásba helyezte, hogy amennyiben a szóban forgó több mint egy tucatnyi felsőoktatási intézmény záros határidőn belül nem tesz eleget a vonatkozó minisztériumi előírásoknak, úgy megfosztják őket licencüktől.

- A hírek szerint ön is hozzászólt az elhangzottakhoz.

- A kárpátaljai pedagógusképzés sajátosságairól beszéltem. Hangsúlyoztam, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elsősorban a Kárpátalján működő több mint 100 magyar iskola és a számos óvoda számára képez pedagógusokat. Természetesen főiskolánk rendelkezik az ehhez szükséges licencekkel, többek között a magyar nyelv és irodalom oktatására is. Ezzel kapcsolatban felhívtam a tanácskozás résztvevőinek figyelmét az esetünkben kialakult paradox helyzetre. Hiszen jelenleg azok, akik a beregszászi főiskolára vagy az Ungvári Nemzeti Egyetemre kívánnak felvételizni magyar nyelv és irodalom szakra, nem tehetnek vizsgát magyar nyelvből és irodalomból a független vizsgaközpontokban, hanem angolból, spanyolból vagy éppen franciából kell érettségizniük. Ez a helyzet annak a következménye, hogy a magyar nyelv és irodalom nem került be azon tantárgyak közé, amelyekből érettségizni lehet a független vizsgaközpontokban. Azt javasoltam, hogy a magyar nyelvet és irodalmat vegyék fel azon tárgyak közé, amelyekből a gyerekeknek jogukban áll érettségizni. Információim szerint a tanácskozáson elhangzott javaslatokat összegzik, s azokban a minisztériumi kollégium dönt majd.

- Szóba került-e a tanácskozáson a felsőoktatási törvény készülő módosítása?

- Nem került szóba, a felsőoktatási törvénytervezet megvitatása nem volt a tanácskozás témája. Mindazonáltal elhangzott az információ, miszerint a törvénymódosítási tervezet ismét elérhető az oktatási és tudományos minisztérium honlapján.

- Mi a véleménye arról, hogy a törvénymódosítási indítvány értelmében a jövőben a felsőoktatás nyelve Ukrajnában kizárólag az ukrán volna?

- Ez mindenképpen visszalépést jelentene a jelenlegi állapotokhoz képest. A törvény 5. paragrafusa jelenleg úgy fogalmaz, hogy "A felsőoktatási intézmények oktatásának nyelvét (nyelveit) Ukrajna Alkotmánya és A nyelvekről szóló törvény alapján határozzák meg." A törvény olyan értelemben való módosítása, hogy "Ukrajna felsőoktatási intézményeiben az oktatás ukrán nyelven történik", egyértelmű szűkítés, nem a demokrácia kiteljesedése irányába tett lépés, nehézségek elé állíthat számos oktatási intézményt. Felmerül például a kérdés, milyen nyelven folyik majd a jövőben az idegen nyelvek oktatása.

hk