2009. január 9.

2009. január 9., 09:00 , 417. szám

Jézus eljött a galileai Názáretből és megkereszteltette magát Jánossal a Jordánban. Amikor feljött a vízből, látta, hogy megnyílik az ég, és a Lélek galamb alakjában leszáll rá. Szózat is hallatszott az égből: "Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem".

Úgy is tekinthetjük Jézus keresztelkedését, mint beiktatását messiási munkájába. Ettől fogva Jézus elkezdett tanítani. "Tartsatok bűnbánatot - hirdette -, mert közel van a mennyek országa." Úton-útfélen, a zsinagógában, kisebb csoportokat és hatalmas tömegeket kezdett el tanítani, hogy befogadják Őt, akit az Atya küldött.

S nemcsak tanított, hanem gyógyított minden betegséget és fogyatékosságot a nép között. Híre elterjedt egész Júdeában, Galileában és Szamariában. Elvittek hozzá minden szenvedőt, olyanokat, akiket különféle betegségek és bajok gyötörtek, ördögtől megszállottakat, holdkórosokat, bénákat, és meggyógyította őket.

Jézus Jel volt, az Atya szeretetének és irgalmának a jele. A világban élő jellé tette Egyházát, és minden keresztény embernek szent kötelessége, hogy Krisztus jele legyen az emberek között. Merje hirdetni a bűnbánat fontosságát, s felhívni a szenvedők figyelmét Krisztusra, az Orvosra.

Aki magáénak mondhatja a Fiút, annak van élete; aki nem mondhatja magáénak az Isten Fiát, anak nincs élete. De nagyon szomorú látvány, hogy bár most, a 21. század elején az embereknek ragyogó, szép, kegyelemből táplálkozó életük lehetne, s mégis "élettelenül" tengődnek. Jézus visszaadja a keresztségben az elveszített kegyelmet, a bérmálásban ránk száll a Szentlélek, és "mindennapi kenyerünk"-ké lesz az Oltáriszentségben.

Odaállunk, Jézusunk, melléd, amikor megkeresztelkedsz. Nekünk kellene belemerülnünk a Jordán vizébe, de mi sokszor nem törődünk bűnösségünkkel. Taníts meg arra, hogy magunkra vegyük mások bűneit is, gyermekeink, családtagjaink, barátaink, ellenségeink bűneit és átérezzük, hogy felelősek vagyunk másokért!

Urunk, ugye nem vetsz meg minket, ha mi is ezt mondjuk: kedvünk telik Tebenned!?

Hrabár Tamás