2009. január 16.

2009. január 16., 09:00 , 418. szám

A mai vasárnapon a római katolikus egyház a Jn 1,35-42-t olvassa a szentmisén. Jézus, miután megkeresztelkedett, elkezdi nyilvános működését, tanítványokat gyűjt maga köré, akik közül majd kiválasztja az apostolokat. Keresztelő János a saját tanítványait Jézushoz küldi. János, András, akik később Jézus apostolai lesznek, előzőleg Keresztelő János tanítványai. Ezek a tanítványok Jánosnál is, Jézusnál is keresnek valamit, valakit: az Istent. Fokozatosan többet és többet találnak meg, többet ismernek meg az Istenből. Ott merték hagyni biztos megélhetésüket: a hálót, a bárkát, és elindulni a bizonytalanba Jézus után. Jézus mellett, aki minden madarat táplál, időnként olyan éhesek voltak az apostolok, hogy a kalászokat kellett tépdesniük.

A mai vasárnap kezdődik az imahét a keresztények egységéért. Kérjük az Istent, hogy egyesítsen minden keresztényt. Halála előtt Jézus így imádkozik az Atyához: "hogy mindnyájan egyek legyenek, ahogyan te, Atyám, bennem vagy és én tebenned" (Jn 17,21).

II. János Pál római pápa így fogalmaz: "Ha a keresztények megosztottságuk ellenére egyre többször tudnak imádságban találkozni Krisztus körül, egyre inkább ráébrednek, hogy az őket egyesítő tényezőkhöz képest mily kevés az, ami elválasztja őket." (Ut unum sint, 22).

Ma Jézus nem kéri minden kereszténytől, hogy hagyja ott a házát és kövesse őt. Azt viszont kéri, hogy az Isten legyen az első helyen az életünkben. Ha közelebb kerülünk Krisztushoz, akkor mi, keresztények egymáshoz is közelebb kerülünk.

Pogány István