Népszerűek a "háború gyermekei"

2009. március 6., 09:00 , 425. szám

Népszerűek lettek a háború gyermekei, s mostanság már a csernobili rokkantak ázsiója is nőni kezdett azok szemében, akik némi plusznépszerűség és nem utolsósorban a várható bevétel reményében a jelek szerint szinte bármire képesek, még az amúgy is nehéz helyzetben lévő idős embereket sem kímélik.

A félreértések elkerülése végett mindjárt szögezzük le, hogy a galibát a politikusok okozták. A háború gyermekei kategória létrehozása, a számukra megállapított kedvezmények körének meghatározása első pillantásra szép és nemes gesztusnak tűnik, figyelembe véve azonban az ukrajnai realitásokat, nem más, mint a népszerűséghajhászás tipikus példája. Amint ugyanis a megfigyelők rámutatnak, miközben az országban a minimális nyugdíj mértéke az amúgy is nevetségesen alacsony létminimum környékén imbolyog, bármiféle további kedvezmény megállapítása legalábbis komolytalan. Különösen akkor, ha a kedvezmények bevezetőjének, a Timosenko-kormánynak már a kezdetek kezdetén tisztában kellett lennie azzal, hogy a megígért kifizetések folyósítására nem áll rendelkezésre elegendő pénz a költségvetésben.

Meglehetősen képmutató az Ukrán Szocialista Párt hozzáállása is a témához, állítják sokan, amikor most számon akarja kérni a kormányon a törvény végrehajtását. Olekszandr Moroz pártelnök hívei ugyanis, amikor az elmaradt járandóságok bírósági úton való kikényszerítésére biztatják az embereket, szemérmesen elhallgatják, hogy maguk is részt vettek annak idején a törvényi háttér kidolgozásában, azaz érintettek a jelenlegi helyzet előidézésében. Arról sem szólnak, hogy a most hiányolt kedvezményeket a legutóbbi szocialista részvételű kormány idején sem fizették ki.

Ezek után nem nehéz elképzelni, hogy most azután minden úgy zajlik, ahogyan az mifelénk megszokott: az idős emberek órákig tolonganak a járási központokban kijelölt irodák előtt, hogy kezdeményezzék a jogszabályok értelmében 2006 és 2007 folyamán elmaradt 2733 hrivnya 30 kopijka (más források szerint 2243 hrivnya 40 kopijka) kifizetését, amelyre minden háború gyermeke státussal rendelkező nyugdíjas jogosult. A hírek szerint mindjárt felbukkantak az ügyeskedők is, akik a falvakat járva bizonyos összeg fejében vállalják az ügyintézést a hiszékeny emberek nevében.

Az illetékes hivataloknál eközben arra igyekeznek fektetni a hangsúlyt, hogy a szóban forgó juttatások kifizetésére egyetlen fillér sincs előirányozva a költségvetésben. Sőt, teszik hozzá, az előre nem látott kiadások veszélybe sodorhatják az egész Nyugdíjalap működését. Lapértesülések szerint ugyan a megyében hárman vagy négyen hozzájutottak már a pénzükhöz, a megyei Nyugdíjalapnál azonban azt állítják, hogy eddig egy fillért sem fizettek senkinek, s nem is áll szándékukban.

Meglehetősen borúlátó a nyugdíjasok követeléseinek sorsát illetően Volodimir Terpaj, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal szociális osztályának vezetője is. Mint rámutatott, a vonatkozó alkotmánybírósági döntés értelmében az érintettek követelése jogos ugyan, ám az illetékes hivatalok a költségvetési törvény alapján járnak el, amelyet minden kifizetéssel járó kérdésben magasabb rangú jogszabálynak ismernek el. "Az Alkotmánybíróság kötelezheti ugyan a Nyugdíjalapot a kifizetésre, ennek azonban nincs meg a mechanizmusa - magyarázza. - Ennélfogva születhetnek ugyan bírósági döntések, amelyek a háború gyermekeinek kedveznek, mivel azonban a költségvetésben nincs erre vonatkozó előirányzat, a támogatás kifizetésére sem kerülhet sor." Előbb vagy utóbb persze végre kell hajtani a törvényt és a bírósági határozatokat, ha azonban megjelenik az ehhez szükséges pénz, akkor viszont minden jogosult megkaphatja majd a járandóságát, a most indított perektől függetlenül - fejtette ki magánvéleményét a szakember, aki úgy véli, ehhez több milliárd hrivnyára volna szükség, amivel azonban az állam jelenleg nem rendelkezik.

Az újsághirdetésekből úgy tűnik, hogy a háború gyermekei után a csernobili katasztrófa következtében rokkanttá váltaknak is egyre többen szeretnének "segíteni" hozzájutni a jogszabályokban rögzített, ám forrás hiányában sohasem folyósított pótlólagos juttatásokhoz. A beregszászi járási szociális osztályon nem zárták ki, hogy létezhetnek olyan jogcímek, amelyek alapján a háború gyermekeihez hasonlóan az állampolgárok bizonyos csoportjainak jogukban áll bírósághoz fordulni, ám költségvetési előirányzat híján ezekben az esetekben sem látnak reális esélyt a kifizetésre. Volodimir Terpaj rámutat ugyanakkor, hogy a pénzügyi válsággal megnőtt az olyan kísérletek száma, amikor egyesek a gyanútlan és kiszolgáltatott rétegek rovására igyekeznek pénzhez jutni. "Jogállamban élünk, bárkinek jogában áll a bírósághoz fordulni bármilyen ügyben, s másokat is megbízhatunk azzal, hogy a nevünkben járjon el. Óva intenék azonban mindenkit azoktól az ajánlatoktól, amelyekben előre kérik egy bizonyos összeg megfizetését az eljárás megindítására. Mert látni kell, hogy a bíróság ugyan hozhat számunkra kedvező ítéletet, arra azonban nem számíthatunk, hogy az ítélet nyomán kifizetésre kerül a követelt összeg" - mondta Volodimir Terpaj.

pszv