Mennyit ér a bégányi barit?
Legutóbbi ülésén a Kárpátaljai Megyei Tanács is elutasította annak a bányavállalatnak a kérelmét, amely a Bégányi Községi Tanács területén fellelhető baritlelőhely geológiai felderítésére szeretett volna engedélyt szerezni. Korábban a települési önkormányzat áldását adta a fúrások megkezdésére.
A barit, más néven súlypát vagy bárium-szulfát fontos ipari nyersanyag, így végül is nem csodálkozhatunk azon, hogy a bányavállalatok szemet vetettek rá. Pontosabban, egyelőre senki sem tudja, hogy valójában miből mennyit rejt a föld méhe, ezért szeretnének meggyőződni róla a szakemberek, hogy megérné-e a lelőhely ipari kitermelése.
A Kis- és Nagybégányt egyesítő községi tanács mindenesetre a közelmúltban hozzájárult ahhoz, hogy egy nyugat-ukrajnai illetőségű bányavállalat megkezdje a fúrásokat.
- A községi tanács kizárólag a lelőhely feltárásához járult hozzá - mondja Hanka Dezső polgármester. - Az engedélyt mintegy öt évre adtuk volna meg, a cég ellenőrizni szerette volna azoknak a méréseknek az eredményeit, amelyeket még a hatvanas években, azaz a Szovjetunió idején végeztek itt. Arra számítottunk, hogy a feltárás idejére munkalehetőséget teremtenek a falu lakóinak, a munkálatokat végző céget is a faluban jelentették volna be, ami pluszbevételt jelentett volna a költségvetésünk számára. Amennyiben viszont a továbbiakban felmerült volna a lelőhely kitermelésének kérdése, azt már nem szavazta volna meg a képviselőtestület.
Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-es elnöke szerint ugyanakkor nem ilyen egyszerű a kérdés. Igaz, ismeri el, hogy a kutatás pluszbevételt jelentett volna a helyi önkormányzatnak, a Beregszászi Járási Tanácshoz benyújtott kérelemben azonban a bányavállalat a kutatás mellett kísérleti kitermelésre is engedélyt kért, ami már környezetvédelmi kérdéseket is felvet.
- A Beregszászi járásnak van egy hosszú távú fejlesztési terve, amely rögzíti, hogy a járás főképpen a turizmus, az üdültetés, a mezőgazdaság fejlesztésében látja a jövőt. Ez, értelemszerűen, összeegyeztethetetlen a bányászattal, s ezért határozottan elutasítottuk a kérelmet - hangsúlyozta Csizmár Béla.
Hasonlóan érvelnek a Kárpátaljai Megyei Tanácsnál is, amelynél a bányavállalat ugyancsak megpróbált kutatási engedélyt szerezni. Mint Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese, a KMKSZ alelnöke rámutatott, a térségben a talaj nehézfémeket is tartalmaz, amelyeknek a felszínre hozatala aligha egyeztethető össze azzal, hogy a település közelében termálfürdő működik, s Bégányban is a helyi források nyújtotta lehetőségek kihasználását tervezik, azaz a turizmusra alapoznak.
- Nem feledkezhetünk meg az elrettentő nagymuzsalyi példáról sem. Annak idején az ottani aranybánya kitermelői sok mindent ígértek a helyi közösségnek a bányászati engedély megadásáért cserébe, többek között munkát is, az ígéretekből azonban szinte semmi sem valósult meg, miközben a település máig nyögi a kitermelés által okozott környezeti károk hatását - figyelmeztet Brenzovics László.
A megyei tanácsi elutasítás következtében a régióban végül mégsem kezdődhetnek el a fúrások, a bégányi barit esete azonban arra figyelmeztet, mutatnak rá a szakemberek és a politikusok, hogy az illetékeseknek és a közvéleménynek állandóan résen kell lennie, mert bármikor akadhatnak, akik a korábbi keserű tapasztalatok ellenére, a várt haszon reményében ismét a bányászatot szorgalmazzák majd.
pszv
