Lucenko lemondott, de maradna?
Politikusbotrány
Immár egy hete, hogy benyújtotta lemondását Jurij Lucenko belügyminiszter, aki állítólag ittasan botrányt okozott a frankfurti repülőtéren, a Legfelsőbb Tanács azonban mindmostanáig nem tudott szavazni a politikus menesztéséről. A parlamenti huzavona nem véletlen, Lucenko ugyanis egyik kulcsfigurája a kormánykoalíciónak.
Ami az előzményeket illeti, német sajtóbeszámolók szerint Jurij Lucenko a fiával együtt Kijevből Szöulba tartott, amikor a frankfurti átszálláskor "erősen ittasnak" tűnő állapotban "hangoskodott". Állítólag a belügyminiszter 19 éves fia is alaposan felöntött a garatra. Mivel félő volt, hogy a két ukrán a Dél-Koreába tartó gép fedélzetén is közönségesen fog viselkedni, a gép kapitánya úgy döntött, nem engedi föl őket a fedélzetre. Miután ezt közölték velük, tettlegességre vetemedtek - állítólag mobiltelefonokat hajigáltak -, ezért a rendőrség némi kézitusa után elvezette őket.
Hazatérve a belügyi tárca vezetője minden lehetséges fórumon tagadta a frankfurti híreket, azt állítva, hogy mindössze egyetlen korsó sört ivott, s csupán fia frissen operált nyakát kívánta megóvni a brutális német rendőröktől, azért lépett fel a szokásosnál energikusabban. Néhány nappal később azonban lassan kiszivárogtak az eset részletei, a kijevi lapok azt is megírták, hogy Lucenko állítólag lefasisztázta a német rendőröket, akik érthetően ezt sem vették jó néven.
A kijevi politikus ennek ellenére egy "banális helyzet" áldozatának nevezte magát, amit "az ukrajnai belviszályok miatt politikai botránnyá nagyítottak fel". Tény, hogy Viktor Juscsenko elnök mindjárt élt az alkalommal, hogy "bosszút álljon" a tőle elpártoló politikuson, s vizsgálatot rendelt el az ügyben, kijelentve: az ilyen hírek jelentősen ártanak az ország nemzetközi megítélésének. Érthetően az ellenzéki Régiók Pártja (PR) háborgott a leghangosabban a történtek miatt, mindjárt az ismert kormánypárti politikus menesztését követelve.
Lucenko végül be is nyújtotta lemondását, pontosabban gyakorlatilag felszólította a parlamentet, hogy vizsgálják meg menesztésének kérdését. Megfigyelők szerint azonban a politikus mindezt olyan hangsúllyal közölte, hogy abból nyilvánvalóvá vált: akinek drága a parlamenti koalíció sorsa, az nem szavazhatja meg a menesztését.
Amikor egyértelművé vált, hogy a kormánykoalíció meghatározó pártja, a BJUT legszívesebben elfelejtené az egész történetet, s egyelőre esze ágában sincs szavazni a belügyminiszter menesztéséről, sőt parlamenti vizsgálóbizottságot hoztak létre a frankfurti ügy kivizsgálására - gyakorlatilag Lucenko igazolására -, az ellenzéki PR blokád alá vonta a parlament üléstermét, s bejelentették: mindaddig fenn kívánják tartani ezt az állapotot, amíg nem látják biztosítottnak Lucenko távozását.
Julija Timosenko kormányfő végül - vélhetően a rá nehezedő nyomás hatására - kénytelen volt felfüggeszteni hivatalából a verekedős belügyminisztert, a menesztésére azonban a jelek szerint nem tudja rászánni magát. Tétovázása könnyen érthetővé válik, ha figyelembe vesszük, hogy a Mi Ukrajnánk - Népi Önvédelem parlamenti tömörülés Jurij Lucenko által befolyásolt parlamenti képviselőinek szavazatai nélkül a Timosenko-kormány végérvényesen elveszítené amúgy is ingatag többségét a Legfelsőbb Tanácsban. A kérdés most az, milyen kompromisszumos megoldást tudnak felajánlani a kormányoldalon, amely Lucenkónak és az ellenzéknek is megfelelne.
hk
